A hivatalos indoklás szerint a monetáris tanács munkáját, a monetáris poltika átláthatóságát és kiszámíthatóságát szolgálja a  Matolcsy György vezett Magyar Nemzeti Banknál (MNB) kidolgozott, és szerdán bemutatott új inflációsszámítási indexek. A külföldi példák alapján, de házon belül kidolgozott három új index a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatain alapszik, azokat "kezeli" és számítja tovább a speciális jegybanki követelményeknek megfelelően.

Mindhárom MNB-index közös jellemzője, hogy kiszűri a torzító tényezőket, hogy a monetáris tanácsnak a kamatdöntésekkor ne kelljen foglalkoznia a rövid távú hatásokkal, csak az alapfolyamatokra tudjon koncentrálni. Az ugyanis hitelességi problémákat vet fel és a piacon sem nézik jó szemmel, ha a jegybank a rángatózó havi alapinflációs adatok alapján változtatja az irányadó kamatot.

Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója az indexek szakmai bemutatóján kifejtette, hogy előzetesen egyeztettek a Központi Statisztikai Hivatallal, és abban állapodtak meg hogy a KSH által havonta egyszer, reggel kilenckor közölt inflációs adatainak monetáris szempontok alapján továbbfejlesztett verzióit két órával később, azaz 11-kor teszik közzé az MNB-ben.

Palotai hangsúlyozta, hogy a KSH-adat továbbra is primátust élvez. Ez persze nem is lehetett kérdéses, hiszen európai uniós tagállamokban ez mindenhol evidenciának számít. A két órás csúszással közölt MNB-adat persze nem lóhalálában, hanem a már előző nap délután átküldött KSH-adatok folyamatos feldolgozásával készül – derült ki. Az ezt összefoglaló jelentés azonban nem mélyül el a számok elemzésében, azt továbbra is a negyedévenként kiadott Jelentés az inflációról című MNB-kiadvány tartalmazza majd.

Virág Barnabás elemzési igazgató szerint azért is fontos a KSH és az MNB inflációs adatainak megjelenési időpontját minél közelebbre hozni, hogy az elemzők mindkét adatszolgáltató véleményének ismeretében tudják monetáris következtetéseiket megfogalmazni, így például azt, hogy milyen kamatdöntésre készítsék fel ügyfeleiket.

Mint a bemutatón megtudtuk, szubjektív elemektől sem lesznek mentesek az MNB-indexek, hiszen a kormányzati adóintézkedésektől szűrt indexnél a definició sincsen világosan megfogalmazva: az áfa- és a jövedéki adó változása ide tartozik, az viszont már vita tárgyát képezi, hogy a dohánytermékek árrésének - Lázár János kezdeményezésére történt - négyről tíz százalékra emelése például hová sorolandó, hiszen az "csupán" adóemelési hatással felérő intézkedésnek tekinthető, adóemelésnek aligha. Mindez hitelességi problémákat vet fel, ami a jegybank szempontjából sosem szerencsés dolog.

Ideális esetben a monetáris politikát 5-8 negyedévre előretekintve kellene meghatározni, ehhez Virág Barnabás szerint jó alapot nyújtanak majd az új MNB-s inflációs mutatók, mivel kiszűrik az inflációt csak átmenetileg érintő tételeket, így a döntéshozóknak csak a középtávon jelentkező inflációs nyomásra kell ügyelniük.

Az első MNB index az adószűrt maginfláció. Ez a KSH által közölt – volatilisan változó élelmiszer- és energiaáraktól és a kormányzati intézkedések hatásaitól megtisztított – maginflációs indextól annyiban különbözik, hogy az adóváltozások hatását nem veszi figyelembe. Így például a jobb összehasonlíthatóság kedvéért kiveszi a kosárból mondjuk a sör jövedéki adójának megemelését. Ez az index a piaci szolgáltatások mellett az iparcikkek, alkohol és dohánytermékek és a feldolgozott élelmiszerek árváltozásait követi nyomon.

A második új index a keresletérzékeny termékek inflációja, amit az adószűrt inflációból vezetnek le a feldolgozott élelmiszerek árváltozásainak kiszűrésével. Ezt Virág Barabás azzal magyarázta, hogy a nyers élelmiszerek hirtelen drágulása másodkörös hatásokat keltve a feldolgozott termékek árába is begyűrűzik, így enélkül még tisztább képet kaphatunk az alapfolyamatokról.

A harmadik elem a ritkán változó termék inflációja, ide a lassan átárazódó termékeket sorolják. Ennek figyelemmel kísérése az árak hosszú távú alakulásáról szolgálhat értékes információval.

A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentéseiben négy inflációs adatot közöl: a klasszíklus inflációt, a maginflációt, az idősek fogyasztási szokásait tükröző nyugdjas inflációt, valamint az egységes uniós szabályok alapján képzett harmonizált a fogyasztói árindexet, ami az egyes tagállamok inflációjának összehasonlíthatóságát teszi lehetővé. És persze mindenből van havi – az elező hónaphoz viszonyított -, és éves – az előző év azonos hónapjához viszonyított – adat is. Összesen tehát 14.

Rezsicsökkenéstól megtisztított inflációs adatot legföljebb Németh Szilárd és Rogán Antal témafelelősek közölhetnének, ez még nincs sem a KSH, sem az MNB kínálatában. Pedig biztos erre is mutatkozna igény.

Húsfeldolgozó nagyüzem