A munkavállalói érdekképviseletek hangoztatták: a kormány ígéretet tett arra, hogy a nyitott kérdéseket a hatályba léptető és az átmeneti rendelkezések között szabályozzák, illetve csak a "rossz és a még rosszabb" közül választhattak. 

Matolcsy György megköszönte a megállapodást aláíró érdekképviseleteknek a "kemény, de konstruktív" tárgyalásokat, és azt, hogy megértették, Magyarország újjászervezéséhez, megújításához szükség van egy új tövényre, és a munka világának újraformálására.

Mint mondta, az új a törvénykönyv bevezetésével Magyarország az első három ország között lesz az Európai Unióban a munkaerő-szabályozás, munkaerőpiaci-szabályozás rugalmasságát tekintve.
Emlékeztetett arra, hogy 2011 júniusában bocsátották szakmai vitára a jogszabály szakmai konzultációs anyagát, és augusztusban kezdődtek meg az egyeztetések a szakszervezeti konföderációkkal, valamint a munkaadói érdekképviseleti szervezetekkel.

A miniszter szerint mindazokkal egyeztettek, akik "elismerték egy új jogszabály létjogosultságát és szükségességét a mai magyar gazdaságban".

Matolcsy György közölte: az aláírók egyetértenek abban, hogy Magyarországnak szüksége van egy új törvényre, amely segíti az új munkahelyek megteremtését, védi a meglévőket és rugalmas munkavállalói formákat tesz lehetővé. Úgy vélte, az új szabályozással megakadályozható a bércsökkentés is, továbbá Magyarországon 2020-ig létre lehet majd hozni egymillió új munkahelyet.

A munkaadók és a munkavállalók képviselői is hangoztatták, hogy a megállapodás nem jött volna létre akkor, ha nem hárman - ők és a kormány - tárgyalnak, és rámutattak, hogy a Munka törvénykönyvének a mai változata össze sem hasonlítható az eredetivel.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a józan ész diadalának nevezte a megállapodást.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke kiemelte, hogy a megállapodás garantálja a munkaadók alapvető jogait, illetve a munkavállalói érdekképviseletek hatékony működését.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtitkára ehhez azt fűzte hozzá, hogy helyi szinten, kölcsönös kompromisszumokkal hozhatók létre a munkaadók és munkavállalók megállapodásai.

Zs. Szőke Zoltán az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke pedig azt emelte ki, hogy a törvény első változatával a munkaadók sem értettek egyet. A mostani megállapodás nem tartalmazza az egyéb jogszabályokba kerülő minimálbért, bérminimumot, illetve bérkompenzációt.

A szakszervezeti szövetségek részéről először Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szólt a megállapodásról, ő emelte ki, hogy csak a rossz és a még rosszabb közül választhattak. A mostani kompromisszum nélkül az eredeti törvényszöveg maradt volna, nemzetközi jogorvoslatot kérhettek volna ugyan, de mire az eredményre vezet, "addigra megszűnik a magyar szakszervezeti mozgalom" - mondta.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke úgy vélte, hogy a megállapodás biztosítja a szakszervezetek minimális működési feltételeit. A megállapodásból kiemelte azt, hogy a jövedelem nem csökkenhet, a túlmunkáért fizetni kell (ennek az ellenkezőjéről kell megállapodnia a munkaadónak és a munkavállalónak).

Gaskó István, a Liga elnöke is azt emelte ki, hogy nehezebb lesz az érdekvédelem, de tovább él. Fontosnak tartotta, hogy a versenyszférában jöjjön létre egy új tripartit szervezet.

Kapcsolódó cikkek: 'Nem öl meg, de élni sem hagy' | A Munka Törvénykönyvéhez 4 szakszervezet, 94 módosító javaslatot küldött | Dolgozók figyelem! Munka helyett törvénykönyv | MSZOSZ: továbbra is elfogadhatatlan az új Munka Törvénykönyvének tervezete | Finomítottak a Munka törvénykönyve tervezetén - itt az új szabályok