Egyetlen magánnyugdíj-pénztári tagot sem ér kár amiatt, hogy az állam tizennégy hónapra felfüggeszti átutalásait a magánpénztárak számára. Az állami nyugdíjkassza ugyanis elismeri a 14 hónapos időt, és az annak megfelelő összeget is. Tehát ez nem veszteség a kötelező magánnyugdíjpénztárak 2,8 millió tagsága számára. Ez egy ideiglenes megállítás - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján annak kapcsán, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerdán bejelentette: a második gazdasági akcióterv keretében november elsejétől 2010 végéig az állami nyugdíjkasszába kerül minden olyan befizetés, emelyet most a kötelező magánnyugdíkasszába fizetnek.

Matolcsy György nem tudott pontos választ adni arra, hogy az "elismerésnek" mi lesz a technikai megoldása. Ezt még tanulmányozzák. Annyi bizonyos, hogy ugyanolyan értékben, "még a megtérülés valamilyen minimális szintjével számítva is", el kell ismerni azt a befizetést, ami most nem a magánnyugdíj-kasszába, hanem az állami nyugdíjkasszába megy - hangoztatta a nemzetgazdasági miniszter, hozzátéve: ebben az évben havi 30 milliárd forint abban segít, hogy a 3,8 százalékos hiányt tartsuk. A következő 12 hónap alatt pedig abban, hogy a nagy strukturális áttöréseket, például az adóreformot, az új arányos személyi jövedelem adó rendszert finanszírozni tudjuk.

 Az újságírók megtudhatatták: az "ideiglenes megállítás" az "észt megoldás". Észtországban 2009 július elsejétől 18 nónapra megállították a magánnyugdíjpénztári befizetések továbbfizetését a magánnyugdíjkasszába, és azt az állami nyugdíjkasszába fizették be. - Nem vagyunk elégedetettek a magánnyugdíjpénztárak működésével. A miniszterelnök úr szerint a rendszert meg kell vizsgálni, és egy biztonságos nyugdíjrendszert kell megalkotni. Azért is, mert a kötelező magánnyugdíjpénztári tagok pénze nincs biztonságban, különösen válság idején. Nem rejtjük véka alá azt a véleményünket, hogy szerintünk az állami nyugdíjkasszában van biztonságban a kötelező magánnyugdíjpénztári tagok befizetett pénze - mondta Matolcsy György, de leszögezte: mindenkinek joga van szabadon dönteni arról, hogy az állami-, vagy a magánnyugdíj-pénztári tagságot választja.

A második akciótervről azt mondta: "most kezdjük a fordulatot, most megyünk a legrosszabb helyről a legjobb felé".

A miniszter cáfolta, hogy megszorítást jelentene, hogy válságadó címén az energiaszektor tekintetében a nettó árbevételt tekintve a profitjának a felét, 70 milliós pótadót vezetnek be, míg távközlési szektortól 61 milliárd befizetését, a kereskedelmi szektortól pedig 30 milliárdot kérnek. - Ez azért nem nem megszorítás, mert nem lehet áthárítani. Az energiaszektorban árstop van. A távközlési-, telekommunikációs-, mobiltelefon piacon gyilkos árverseny.

A kereskedelemben pedig a fogyasztóvédelmi hatóság és a versenyhivatal fellépése révén akadályozzuk meg az áthárítást - ígérte.

A kereskedelemet érintő válságadó háromkulcsos lesz. Eszerint az 500 millió forintos netto árbevételig - ez a kiskereskedők 99, 9 százaléka - nulla lesz az adókulcs; 500 millió - 100 milliárd forintos nettó árbevétel között az adókulcs 0,1 százalékos lesz. Viszont 100 milliárd felett 2 százalékos válságadót vetnek ki.

A második akcióterv intézkedéseit mai ülésén véglegesíti a kormány, és azokat hétfőn Orbán Viktor ismerteti a parlamentben. "A második akciótervben olyan magyar megoldásokat javasolunk a kormánynak, a parlamentnek és a nemzet egészének, melyek sikeressé tesznek. Mert nem mások poros, ódivatú megoldásai" - fogalmazott tegnap Matolcsy György.