Matolcsy: Magyarországon mindenki szegény
A kormány és a Fidesz–KDNP-frakció mindaddig nem nyugszik, amíg meg nem nyeri az adósság elleni szabadságharcát, mert aki adós, az nem lehet szabad ember, az fogoly, "úgy kell élnie, ahogy a hitelezői diktálják" – ezzel kezdte expozéját Matolcsy György kedden a parlamentben, az államadósságról és annak okairól – a Fidesz kezdeményezésére – tartott politikai vitanapon.
A nemzetgazdasági miniszter szerint "ma még Magyarország nyakig el van adósodva, ma még magas kamatokat kényszerítenek ránk, és ma még az állampapírjainkkal is játszanak külföldi befektetőnek tűnő spekulánsok, ugyanakkor a kabinet és a Fidesz–KDNP-frakciószövetség addig nem nyugszik, amíg Magyarország minden négyzetméterét és minden becsületes magyar embert ki nem szabadít az eladósodottságból. Matolcsy György szerint ugyanis annak az államnak, amelynek akkora adóssága van, mint Magyarországnak, minden polgára szegény. Aki pedig adós, az nem lehet szabad ember, az kiszolgáltatott, megalázott, fogoly, foglya az adósságnak, a bankároknak, "úgy kell élnie, ahogy a hitelezői diktálják" – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország minden baja, "ami nem magántermészetű", elsősorban az eladósodottságból fakad.
A miniszter szerint 2002-ben, az első Orbán-kormány ciklusának végén 52 százalékra csökkent a GDP-hez viszonyított államadósság mértéke, 2002 után azonban "váratlan fordulat" történt, a baloldali kormányok ugyanis felrúgták az említett egyezséget, és nyakló nélkül kezdtek el hiteleket felvenni. Ez tette tönkre Magyarországot, a 2008-as válság pedig tovább súlyosbította a helyzetet, s így az államadósság végül 82 százalékra ugrott fel – fejtette ki. Hozzátette: "ezzel az akkori baloldali kormányok szavazatokat vásároltak, népszerűséget vásároltak, lelkeket vásároltak". A tárcavezető szerint a csőd széléről a második Orbán-kormány rántotta vissza az országot, megkezdve az államadósság csökkentését, és ma már végre "nem nyújtózunk a takarón túl, ahol már a fagy és a hideg van". Ha azonban nem történt volna politikai fordulat 2010-ben, Görögország sorsára jutott volna Magyarország – tette hozzá.
Rogán Antal vezérszónoki felszólalásában úgy fogalmazott: a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok miniszterelnökei, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, valamint e korszak pénzügyminiszterei osztoznak az ország eladósodásáért viselt felelősségben. A Fidesz frakcióvezetője felidézte, hogy az államadósság nem 2002, hanem 2006 után nőtt igazán drasztikus mértékben, vagyis a hitelek döntően nem jóléti intézkedéseket szolgáltak. Rogán Antal kijelentette: amíg az államadósság mértéke még 2009-ben, a Bajnai-kormány alatt is növekedett, az elmúlt két évben 4 százalékkal csökkent.
Az MSZP-s Szekeres Imre azt mondta: nem igaz a nemzetgazdasági miniszter állítása, miszerint 53-ról 80 százalékra nőtt az államadósság 2002 és 2010 között. A kormánypárti képviselőkhöz fordulva úgy fogalmazott: nincs ilyen 27 százalékos különbség, mert 4 százalékot "önök nem könyveltek el, mi viszont 4 százalékot ott hagytunk a jegybankban". Szerinte így eleve csak 19 százalék a különbség, de ebből 4 százalék annak az elhibázott lakástámogatási rendszernek a következménye, amit az első Orbán-kormány vezetett be, 10 százalék pedig a 2008-as gazdasági válság hatása. Kijelentette, 2002 és 2010 között 5 százalékponttal nőtt az államadósság a "szocialista kormányok önálló és szabad döntései következtében". Mint mondta, ezt az 5 százalékot fordították azokra a fejlesztési programokra, amelyek Magyarország fejlődését megalapozták, ezért tudták 2010-ben relatíve jó állapotban átadni az országot a Fidesz–KDNP-kormánynak.
A kereszténydemokraták szerint 2002-ig minden politikai erő arra törekedett, hogy az ország kilábaljon az államadósságból, ám akkor "egy cinikus pártpolitikai megfontolás, a szavazatvásárlás érdekében ezt a konszenzust a posztkommunista utódpárt felrúgta". Seszták Oszkár, a KDNP vezérszónoka azt mondta: 2002 és 2010 között 53-ról 83 százalékra emelkedett az állam GDP-arányos adóssága, amelynek finanszírozása jelenleg évente a bruttó hazai termék 4,2 százalékába kerül. Frakciótársa, Michl József arról beszélt: "a bolsevizmus gondolkodásmódja, hogy a máséból tedd, amit akarsz, és tettesd, hogy te tetted a jót".
A Jobbik szerint fenntarthatatlan a magyar adósságpálya, ezért az ellenzéki párt tárgyalásos úton újrarendezné az államadósságot. Vona Gábor pártelnök-frakcióvezető szerint az államadósság-kezelés kérdésében ugyanaz a politika jellemzi a Fideszt és az MSZP-t, ez pedig nem más, mint hogy a társadalom megszorításának árán is "hordani a magyar emberek pénzét az adósságszolgálat lyukas hordójába". A Jobbik ehelyett – mivel fenntarthatatlannak látja a magyar adósságpályát – adósságkönnyítést sürget, amelyen belül szóba jöhet például futamidő-hosszabbítás, fizetési moratórium, kamat-, illetve tőketartozás-csökkentés – fejtette ki a Jobbik vezérszónoka.
Az LMP vezérszónokai szerint abban kell konszenzusra jutni, hogyan alakítható ki egy olyan kiszámítható gazdaságpolitika, amely olcsóbbá teszi az adósságszolgálatot. Vágó Gábor közölte: ehhez meg kell egyezni abban, hogy a gazdasági növekedés érdekében szükség van a hitelezés beindítására. "Nem azt kérdezzük, hogy ki a hibás, hanem arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan alakult ki ez a helyzet, és miként tudnánk ebből kilábalni" – hangsúlyozta. Frakciótársa, Szél Bernadett szerint ha a kormány elkötelezett lenne az államadósság elleni harcban, akkor nem a felső középosztályt támogatná, nem presztízsberuházásokra vagy kormányzati kommunikációra költené az ország pénzét, hanem adósságcsökkentésre.
A parlamenti vitanapon elhangzottakra közleményben reagált a Haza és Haladás Egyesület. Bajnai Gordon egyesületi elnök szerint Rogán Antal a keddi parlamenti vitanapon "leegyszerűsítő módon és lejárató szándékkal" vádolta meg a Bajnai-kormányt az államadósság növelésével. A Fidesz frakcióvezetőjének állításával szemben azonban éppen a válságkezelő kormány állította meg 2010-re az államadósság GDP-arányos növekedését. A közlemény szerint a jelenlegi kormány fenntarthatatlan – és egyszeri bevételt hozó – költségvetési intézkedéseivel úgy öli meg a gazdasági növekedés esélyét, hogy közben semmit sem tesz az államadósság hosszú távú csökkentése érdekében.
A Haza és Haladás Egyesület úgy véli: szemben a Fidesz populista szólamaival Magyarország 2009–2010-ben megállította az eladósodás ütemét. A fájdalmas, de gyors és fenntartható eszközöket használó válságkezelés hatására az ország kijött a válságból, növekedési pályára állt. Szerintük nem jó kormányzás az a gyakorlat, amely az emberek megtakarításainak az elkobzásával csökkenti az államadósságot. "Mivel a Fidesz gyáva ahhoz, hogy ezt őszintén elmondja a magyar polgároknak, és képtelen arra, hogy tisztességes gazdaságpolitikával helyreállítsa az ország – általa szétvert – nemzetközi hitelképességét és megbízhatóságát, folyamatosan politikai ellenfelei lejáratására használja az államadósság problémáját" – áll a közleményben.
