Matolcsy, a bravúrminiszter
Az egyszeri tételek nélkül számított államháztartási hiány 2011-ben a tervezett 2,94 százaléknál is jobban alakult, annak GDP-arányos mértéke 2,8 százalék lesz – jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága előtti meghallgatásán. A magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása és más egyszeri tételek beszámításával viszont bőven 3 százalék lesz az uniós módszertan szerint számított egyenleg, azaz szufficittel zárult a 2011-es költségvetési esztendő.
Matolcsy szerint tavaly először sikerült az európai uniós normáknak megfelelően tartani a deficitcélt, de a kormányváltás évében is szép eredményt tudtak elérni azzal, hogy 4,2 százalékra csökkentették a hiányt. Tették ezt úgy, hogy a kormányváltáskor papíron 3,8 százalékos mínuszt, valójában azonban – állításuk szerint – 7 százalékos deficitet vettek a nyakukba.
Ezt innovatív módszerek alkalmazásával sikerült csökkenteni – szögezte le Matolcsy, aki ezt a meghatározást jobban kedveli, mint az unortodox jelzőt. Megszorítások nem voltak – büszkélkedett a miniszter.
Rendkívüli időket élünk, a globális nyugat nyolcvan éve nem tapasztalt válságát éli, s ez bennünket is érint, ám ennek ellenére a kormány az idén is hozni tudja a vállalt 2,5 százalékos hiánycélt. Ebben Matolcsy szerint döntő szerepe lesz a Széll Kálmán tervnek, az 550 milliárd forintos kiigazítást jelentő intézkedéscsomag 83 százalékban beérik, s az ebből származó megtakarítások 2013-ban már pótolni fogják tudni azt a bevételkiesést, amit a bankadó megfelezése és az ágazati válságadók kivezetése okoz a költségvetésben.
Feszes, kézben tartott és stabil volt a 2011-es költségvetés – állapította meg Matolcsy György, hozzátéve, hogy a sikerek ellenére nem lehet hátradőlni, mert kemény, kihívásokkal teli évek elé nézünk. A kockázatok közül az eurózóna válsága van az első helyen, ez kiszámíthatatlan, hogyan alakul – folytatta a miniszter. A kormány azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy kezelje ezeket a kockázatokat, emiatt az általános tartalék felett 320 milliárd forintos vésztartalékot különítettek el a költségvetésben, amelyet szeptember 30. után lehet csak felhasználni.
Kockázatos a gazdasági növekedés és az infláció is, előbbire jelenleg 0,5 százalékkal számol a kormány, utóbbira pedig 4,2 százalék a hivatalos előrejelzés. Az elemzői konszenzus egyébként recesszióközeli növekedéssel számol, az infláció pedig 5 százalékos lesz – a legnagyobb valószínűség szerint. Matolcsy a fogyasztás növekedésével is számol – szemben az elemzői vélekedésekkel.
A miniszter az ellenzéki bírálatokat visszautasítva védelmébe vette az arányos, egykulcsos adózási rendszert, amely megítélése szerint versenyelőnyt jelent az országnak, miközben hozzásegít a középosztály megerősítéséhez. Az igaz, hogy a másik oldalon négyszázmilliárd forintos kiesést okoz a büdzsében, de a gyermekvállalást segítő családi adózás is már meghozta első eredményeit, hiszen az utóbbi hat hónapban több gyermek született. A szocialista Szekeres Imre közbevetésére, miszerint normális esetben kilenc hónapig tart a terhesség, Matolcsy azzal reagált, hogy már a leendő kedvezmények bevezetésének a híre is pozitív változást okozott ezen a téren.
Matolcsy szólt a vitában a foglalkoztatottság egy év alatti 42 ezer fős növekedéséről, a tíz év alatt egymillió új munkahely problematikáját viszont nem érintette.
Szijjártó Péter, a költségvetési bizottság alelnöke kérdések feltétele helyett védelmébe vette a minisztert az ellenzék oldaláról ért méltatlan támadások miatt. A szocialisták elmúlt nyolcéves kormányzását állította kritikája célpontjába tízperces felszólalásában. S levezette, hogy Matolcsy, a sikerminiszter milyen bravúros gazdaságpolitikával konszolidálta a pénzügyi csőd szélén álló Magyarországot. A számok önmagukért beszélnek, sikeres a kormány és sikeres a gazdaságpolitika, a miniszterről már nem is beszélve. Az adórendszert is védelmébe vette, szerinte az eddigi progresszív szisztémák mindig a középosztályt terhelték meg, s ezért fordítani kellett ezen.
