Az össz állami és a központi kormányzati adósság eltér, hiszen előbbibe az önkormányzatok is beleszámítanak, így a mutatókat az egymás közötti adósságátvállalások is befolyásolják, de tény, az ugrás egy már ismert trükkre utal. Szilveszterkor nagy mennyiségű állampapírt vontak be (részben az állami résztulajdonban lévő Mol közreműködésével), hogy aztán idén év elején újra kibocsássák azokat. Így az év végi statisztika jobban néz ki, a havi adatközlések a rosszabbak – igaz, a legközelebbi hivatalos kimutatás az első negyedév végéről szól majd, ám az csak a választások után jön ki.
Némi korrekciókkal azonban kiszámolható, hogy a januárban közölt 23 569 milliárdos központi adósság, no meg további, több mint 600 milliárdos állami tartozás, és a keddi hitelfelvétel után a tartozás bőven meghaladja a nemzeti össztermék 84,4 százalékát. Orbán Viktor sietett is megmagyarázni a bizonyítványt: ha az év lefut, az adósság jobban fog állni a mostaninál – jelentette ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó című gazdaságpolitikai fórumán.
Az államadósság csökkentése igazán fontos a kormánynak. Ez volt az első csata, amit meg akartak nyerni – Matolcsy György még gazdasági miniszterként hirdetett harcot, még politikai vitanapot is kezdeményeztek az ügyben, ahol leginkább az előző kormányokat hibáztatták az adósság növekedéséért. Matolcsy itt mondta el, hogy a kormány és a Fidesz–KDNP-frakció mindaddig nem nyugszik, amíg meg nem nyeri az adósság elleni szabadságharcát, mert aki adós, az nem lehet szabad ember, az fogoly, "úgy kell élnie, ahogy a hitelezői diktálják".
Ekkor hirdették meg az államadósság elleni alap létrehozását is – pár év után viszont ez is megbukott. Rédly Elemér győri plébános akcióját korábban a kormánytagok is lelkesen támogatták, ám két esztendő elteltével jött a rezsiharc, és már csak Matolcsy fizetett az önkéntesen indított alapba.
A szabadságharc legfontosabb intézkedése a magánpénztárak államosítása volt, aminek az eredményeit ugyan az első évben egy az egyben elvitte a forint gyengülése, de ezt követően már látszott a számokon. Igaz, a kormány számára a legjobb összehasonlítást nézve, vagyis 2010 év végéhez képest 2013 végéig a ráta 4,4 százalékkal csökkent csupán a nyugdíjpénztárak államosításával együtt is – holott utóbbi a kimutatások szerint az államnak a GDP 9,2 százalékát kitevő tőketranszfert jelentett. A pénz egy részét azonban folyó kiadásokra fordították.
|
Matolcsy György még gazdasági miniszterként hirdetett harcot az államadósság ellen
Kurcz Árpád / Népszabadság |
Ez csak azért problémás, mert így teljesen értelmét veszíti az államosítás. Közgazdaságilag ez akkor lehetett volna logikus lépés, ha a kormány az adósság mérséklésével egyszerre ér el kisebb hiányt és gyorsabb növekedést. A magasabb adósság nagyobb kamatterheket, így nagyobb hiányt jelent, az állam még jobban rátelepszik a gazdaságra: részben több adót szed be, részben több hitelt vesz fel, ezzel elszívja a vállalatok elől a forrásokat. Mindkettő csökkenti a növekedési lehetőségeket. Az adósságot csökkenteni ezért logikus lépés annak árán is, hogy az állam bevállalja, a jövőben mégis több nyugdíjat fizet ki (vagyis átveszi a magánpénztárak követeléseit).
Ezzel próbálkoznak most Lengyelországban is, az Európai Bizottság előrejelzése szerint ott az idén az akció eredményeként az adósságszint a GDP 50 százalékának közelébe csökken. Nálunk erre aligha van esély – holott ez Magyarországon alkotmányos előírás. Ahogyan az is, hogy az adósságot csökkenteni kell.
Márpedig ez várhatóan az idén nem fog sikerülni megszorítások nélkül. Az Európai Bizottság legfrissebb, február végi előrejelzése szerint mindenesetre az adósság növekedése várható a mostani költségvetési számokkal.
Amennyiben a brüsszeli testületnek igaza van, az Alaptörvény és az adósságszabályok tekintetében ezt kiegészítő stabilitási törvény szerint félévkor megszorításoknak kell jönniük. A brüsszeli számítások szerint az adósságmutató 1,3 százalékkal növekedne – ez alapján is 350-400 milliárdos megszorításra volna szükség az idén.
