Az igazgatósági döntés egyébként eufémizmus: a jegybanktörvény szerint a testület az elnökből és három alelnökből áll, de határozatképes, ha legalább ketten jelen vannak, szavazategyenlőség esetén az elnök dönt (vagy az általa kijelölt alelnök, ha ő nincs ott). Vagyis: a testület Matolcsy akaratával szemben nehezen határozhat, az elnök jó eséllyel viszi rajta keresztül a szándékait.
|
| Matolcsynak döntő szava van az igazgatóságban. Fotó: Kurucz Árpád / Népszabadság |
A most kiadott felügyelő bizottsági jelentés szerint egyébként a titkos ingatlanvásárlási progamban 2,3 milliárd forintot költött el. A hivatalos indoklás szerint a „vásárlások PSZÁF beolvadása miatt megnövekedett létszám elhelyezésére, a Pallasz Athéné oktatási programhoz kapcsolódó oktatási bázis létrehozására, új korszerű MNB Látogató Központ kialakítására, illetve dolgozói jóléti célokra szolgálnak". Azt azonban az fb is megjegyzi, hogy részletes startégia még nem áll a rendelkezésükre – vagyis nincs sejtelmük arról, miért mit vesznek meg. Az index szerint a most elköltött 2,3 milliárd maradéka – vagyis 500 millió – egy egy belvárosi, Kálmán Imre utcai épület megvásárlására mehet majd el.
Az internetes lap birtokába került azonban egy olyan igazgatósági döntés is, amely a többi program – eddig még nem ismert felhasználásáról szól. Az értéktár program keretében vásárolnák pédlául meg a bécsi Dorotheum aukciósház kínálatában szereplő Andrea Guarneri által készített antik hegedűt, Lajkó Félix hegedűművész számára (aki használatra kapná meg). A határozat 4 millió eurós hegedűt említ (1,25 milliárd forint értékűt), miközben az aukciósháznál állítólag 160-200 ezer euróért beszerezhető volna a tavaszi árveréskor (50-60 millió forint).
Az Értéktár program másik nagy beszerzése lehet id. Pieter Bruegel Keresztelő Szent János prédikációja című képe, a Batthyány-örökségből. A a Szépművészeti Múzenál letétben lévő kép státuszának végleges rendezése érdekében mindenesetre együttműködik a két intézmény.
|
| Trezor az MNB Látogató központjában. Értékeket tárolnak Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
A társasdalmi felelősségvállalási program keretében kapna ezen kívül támogatást a Balkan Fanatik (BF) zenekar 2014–2016 között a tervek szerint évi 20-20 millió forintot (erről a zenekar korábban nem is tudott, bár volt egy meghallgatásuk). Támogatnák ezen kívül az Operát (Erkel Színházat) három év alatt 450 millióval, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet, a Nemzeti Színházat és a Művészetek Palotáját összesen 906 millió forinttal.
A Budapest Music Center három év alatt 150 millió forintot kapna, a Design Terminál 60 milliót, a Kecskemétfilm 150-et, de jutna még a CSR-keretből a Városmajori Érsebészeti Klinikának a Tiszatáj irodalmi folyóiratnak (15 millió), Kubinyi Anna gobelinművésznek, és a gyermekvállalást támogató Három Királyfi Három Királylány Mozgalomnak is. Legalábbis a határozat szerint.
A jegybank azonban már nem csak az említett speciális programok miatt költ bátrabban, alaptevékenységével kapcsolatban is mélyebben nyúl a zsebébe. Az MNB felügyelőbizottságának legutóbbi jelentéséből például kiderül, hogy az idei évet 29,4 milliárd forint működési költséggel tervezte meg a nemzeti bank, szemben az előző évi, a jegybank és a tavaly októberben beolvasztott Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete együttesen 21,5 milliárdos büdzséjével.
A 36,8 százalékos növekedés oka elsősorban a növekedési hitelprogram kommunikálására elkülönített hatmilliárd forint. (Magyar állami szereplő soha nem tervezett még ennyit elkölteni egyetlen kommunikációs kampányra.) Emellett 352 milliót emészt fel az MNB tulajdonában lévő ingatlanok őrzésvédelmének átmeneti megerősítése – ezekre addig van szükség, míg el nem készülnek az épületek biztonsági szintjének növelését szolgáló beruházások.
Informatikai fejlesztésre 232 millió forinttal szán többet az MNB, a reprezentációs költések keretét 145 millióval toldották meg, az új ingatlanok bérlésének és a meglévő fenntartásának többletköltsége pedig 124 millió forintot tesz ki. Hogy a reprezentáció milyen fontos az elnöknek, arról már képet kaphattunk egykori kabinetfőnöke, Wiedermann Helga Sakk és Póker című könyvéből, amely szerint Matolcsy György 2011 novemberében egy ebéden, a hivatalos bejelentés előtt néhány órával tájékoztatta a Goldman Sachs befektetési bank embereit arról: Magyarország ismét tárgyalásokat kezdeményez a Nemzetközi Valutaalappal.
A növekedési hitelprogram népszerűsítésére szánt hatmilliárd forintos keretet a felügyelőbizottság is sokallja – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a testület az erre kiírt közbeszerzési pályázat eredményének újragondolását javasolta az MNB. (A bizottság arról nem kapott visszajelzést, hogy bármi foganatja lett volna a javaslatnak.)
A felügyelőbizottság azt is megjegyzi, hogy a jegybank az utóbbi években nem költött többet kommunikációra évi 200-300 millió forintnál. Ennél csak egyszer ment el több pénz erre a területre, amikor az 1 és 2 forintosok bevonását kellett felhívni a figyelmet (abban az évben 346 milliót költött az MNB).
Az MNB vezetése a hazai és a nemzetközi jegybanki gyakorlatban is ismert kulturális misszió folytatása érdekében döntött az Értéktár program meghirdetéséről, ennek szakmai felügyeletére felállításra került a kulturális nemzeti intézmények vezetőiből álló tanácsadó testület, a jegybank igazgatósága elfogadta a tanácsadó testület működési szabályait, ugyanakkor éppen az alapos és körültekintő előkészítés időigényére is tekintettel műkincsvásárlásra és ezzel kapcsolatos kifizetésre nem került sor. Így az MNB nem vásárolta meg sem a sajtóban megjelent Andrea Guarnieri hegedűt, sem pedig Pieter Brueghel festményét – reagált közleményben az MNB.
A probléma ezzel csak az, hogy az index nem állította, hogy az említett hegedűt és festményt a jegybank már megvette, mindössze egy birtokába került igazgatósági döntést idézett, amely engedélyt ad az ügyletekre. A portál megkeresésére ráadásul a hegedű esetében Lajkó Félix, míg a festménnyel kapcsolatban Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója megerősítette, hogy együttműködnek a jegybankkal.
Feljelenti az MNB-t az Együtt-PM, az MNB pedig az Indexet
Hűtlen kezelés gyanúja miatt büntetőfeljelentést tesz az Együtt-PM, mivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 130 milliárd forintot költhet el ingatlanokra, hegedűkre, festményekre úgy, hogy azt a világon senki sem ellenőrizheti – jelentette be Pápa Levente, az ellenzéki párt gazdaságpolitikusa, aki szerint Matolcsy György, „miután nemzetgazdasági miniszterként megbukott, jegybankelnöki pozícióban is többször bebizonyította, hogy méltatlan és alkalmatlan állami vezetői tisztségre". Pápa azzal indokolt: egy tavaly év végi igazgatósági határozat értelmében a jegybank az adófizetők pénzéből úgy költhet ingatlanok és műkincsek vásárlására, hogy ennek módját az Országgyűlés nem ellenőrizheti, a nyilvánosságot pedig nem köteles az MNB tájékoztatni. A jegybank viszont az Indexet jelenti fel, mert álláspontja szerint nem igaz, hogy ellenőrizetlenül költi a pénzt, hiszen az Állami Számvevőszék és saját felügyelőbizottsága előtt is rendszeresen elszámol költéseivel. Az MNB közleménye részletekbe nem bocsátkozik ugyan, de leszögezi, hogy az Index cikke hamis, a közbizalom megrendítésére alkalmas állításokat tartalmaz, s ezért felelniük kell. A jegybank feljelenti Pápa Leventét is, mert megítélése szerint közleményében az MNB gazdálkodását érintő megalapozatlan, valótlan állításokat fogalmaz meg, amelyek alkalmasak arra, hogy megingassák a jegybank törvényes működésébe vetett közbizalmat.
