A könyvbemutatón Matolcsy még azt közölte: azt ünnepeljük, hogy „volt valaki, aki megírta az elmúlt évek történetét”. A jegybankelnök elmondása szerint a kormányfő felkérésére született a könyv, aki arra bíztatta Matolcsyt és kabinetfőnökét, hogy legyen bátorságuk meg is írni a történetet. Több részlet azonban nem stimmel a könyvben – tudtuk meg az adott ügyleteket jól ismerő forrásból. A szerző például úgy mesél a tárgyalásokról, mintha azon személyesen jelen lett volna. Valójában azonban az egyeztetések közelében sem járt.
|
| M. Schmidt János / Népszabadság |
A könyv a kiszivárogtatást inkább úgy értelmezi: ők szereztek információt arról, hogy valóban elsöprő erejű spekulációs támadás készül Magyarország ellen, ezért nyilvánosságra kell hozni az újrakezdett hiteltárgyalások hírét. Ugyan a szerző megemlíti – mintegy mellékesen –, hogy 2011 késő őszén „Görögország gyakorlatilag csődbe jutott", és ezek után befagyott a magyar kötvénypiac, zuhant a forint árfolyama, ám mindezt nem hozza összefüggésbe azzal, hogy a kormány kénytelen volt visszahívni az IMF-et. A közlés szerint a hitelminősítők lépései jelezték a kabinet számára, hogy spekulációs támadás indul a forint ellen. Ezt erősítette meg számukra Simor András is.
A könvy részletesen ír le egy állítólagos parlamenti találkozót Simor András akkori jegybankelnök és Matolcsy között, ahol az MNB vezetője arra figyelmeztette a minisztert: államcsőd veszélye fenyeget. A leírás szerint a jegybankelnök sápadtan és idegesen érkezett a találkozóra, a keze annyira remegett, hogy még egy poharat is összetört.
A könyv szerint Simor figyelmeztetése, valamint a leminősítéstől való félelem vezetett el oda, hogy Orbán Viktor határozott az IMF visszahívásáról november 16-án, majd erről másnap a Nemzetközi Valutaalap itt tárgyaló delegációját is értesítették. Ezt követte az ebéd a Goldmann Sachs-al. A szerző szerint itt „Matolcsy csak úgy mellékesen megjegyezte, aznap reggel 8 órakor tájékoztatta az IMF-delegációt arról, hogy Magyarország tárgyalásokat kezd a Nemzetközi Valutaalappal. És hogy erről a döntésről tájékoztassuk a Nemzetközi Valutaaalapot és az Európai Uniót, már el is küldtük a levelet Brüsszelbe és Washingtonba.
A beszélgetőpartnerek kezében megállt a vajazókés. Egyikük a mosdót keresve azonnal felállt. Nem tudni, hány telefont eresztett meg, de amikor visszajött, igen gyorsra fogták az ebédet."
Az egykori kabinetfőnök mindebből azt a következtetést vonja le, egyértelmű, hogy támadást akartak indítani a forint ellen – ezért aztán később, délután ki is adták a közleményt a tárgyalásokról, mert ez jelentette a védelmet.
A piaci elemzés viszont inkább azt mutatja: a befektetőház korábban kapott információt mint a többi szereplő, és ezzel esetleg élni is tudott. A forint aznapi mozgásából az sejlik, hogy néhány piaci szereplő korábban ismerhette a hírt, amivel szép nyereségre tehetett szert.
|
| Wiedermann Helga és Orbán Viktor - Kovács Attila / MTI |
Erre a momentumra hívta fel a figyelmet Szanyi Tibor az MSZP elnökségi tagja is, aki reggel a közrádióban nem csak megismételte, amit Facebook oldalán tett közzé (jobb helyeken ilyen esetben utólag is lemond egy miniszter vagy egy jegybankelnök, még jobb helyeken pedig megy a börtönbe), de azt is közölte, hogy Matolcsy vélhetően milliárdos kárt okozott az országnak és az ügyben vizsgálatot sürgetett.
Az MNB reakciója erre a rövid bejegyzésre született meg, mondván: a politikus károkozással vádolta meg a jegybankelnököt, pedig csak amiatt dühös, hogy "2011-ben a magyar kormány sikeresen elhárította az államcsődöt és megőrizte hazánk fizetőképességét". Szanyi Tibor a közleményre Facebook oldalán reagált, immáron tényleg dühösen.
Azt írta: nem csalódott Matolcsyban, hiszen "közgazdásznak kezdetektől fogva, majd később állami vezetőnek is pont olyan ütődöttnek és alkalmatlannak tartottam, mint amilyennek sokszorosan mutatja magát". Szerinte ezt bizonyítja, hogy most a jegybank magyraázkodik a minisztérium helyett (holott a két intézmény elvben független, csak Matolcsy személye köti össze), és az is, hogy most hazugsággal vádolják ugyanazt a szerzőt, akit néhány órája még egekig magasztaltak. Ezt követően ismét lemodnásra szólítja fel a jegybankelnököt.
Azt nem tudni, a bennfentes kereskedés vádját az MNB vizsgálja-e. Binder István, a jegybank bankfelügyeleti szóvivője mindenesetre nem kívánta kommentálni ezzel kapcsolatos érdeklődésünket. Az Index megírta, hogy ügyben a minősített adattal való visszaélés, és a hivatali visszaélés is lehetne vád - előbbi azonban csak akkor lehetséges, ha a döntést, hogy Magyarország az IMF-hez fordul, minősítették - vagyis titkosították. Ilyen ügyekben ez nem szokatlan. A titkosszolgálatok korábban már vizsgálódtak piacot befolyásoló kormányzati információk kiszivárgásának az ügyében - például a forint ingadozási sávjának több mint tíz évvel ezelőtti eltolásakor is.
