Utóbbit kellett helyretenni, vagyis, hogy milyen feltételek fennállása esetén minősít az MNB egy hitelintézetet fizetésképtelennek vagy a közeljövőben azzá válónak. A pénteken megjelent jegybanki rendelet három lehetőséget határozott meg: fizetésképtelennek minősíti a pénzintézetet, ha bármely tőkemegfelelési mutatója 75 százalékkal az elvárt szint alá csökken, illetve mérlegelés alapján fizetésképtelennek minősítheti az intézményt, ha az említett mutatók legalább 20 százalékkal elmaradnak vagy a következő 12 hónapban valószínűsíthetően elmaradnak majd a törvényi minimumtól.
Bár egy ilyen több hónapos, akár éves előrejelzés elkészítéséhez az MNB számos egyéb szempontot is figyelembe vesz (például jövedelmezőség, a hitelportfólió alakulása, a problémás vagy nem fizető kölcsönök aránya), a rendelet azonban így is tág teret ad a mérlegelésre. Az MKB példájánál maradva: a bank jelenleg 18 százalékos tőkemegfelelési mutatója az egyik legmagasabb a szektorban (köszönhetően a Bayerische Landesbanknak, amely távozása előtt még feltőkésítette a bankot), és pénteki tájékoztatóján Balog Ádám, az MNB alelnöke is arról beszélt, hogy a bank fizetőképességével és tőkehelyzetével nincs gond, baj csak abból lenne, ha a problémás portfólióelemeket hosszabb távon nem kezelik, és nem választják le a bankról.
Tény, az MKB elmúlt években elszenvedett veszteségeit okozó nem teljesítő hitelállomány jelentős méretűre duzzadt (2013 végén 477 milliárd forintra), ám az nem igaz, hogy a bank vezetése, korábbi vagy jelenlegi tulajdonosa ne lenne tisztában a problémával. A portfólióra céltartalékot képeztek, és 2013-ban hozzá kezdtek a problémás elemek leválasztásához és kiszervezéséhez egy külön cégbe, ám a folyamat végül leállt az MKB eladása miatt. Vagyis a bank csak akkor válhatna fizetésképtelenné, ha a bank vezetése és tulajdonosa tétlenül szemléli, ahogy az MKB feléli tartalékait és tőkéjét – de akkor is csak hosszabb távon.
Ezen az alapon az MNB jövőre egy sor magyarországi nagybanknál átvehetné az irányítást. Az elszámolás (az árfolyamrés alkalmazásával és a kamatok egyoldalú emelésével beszedett pénzek visszatérítése) során a pénzintézetek 2015-ben összesen mintegy ezermilliárd forintot fizetnek vissza ügyfeleiknek, és ez felemészti a bankszektor saját tőkéjének nagyjából harmadát. Bár a leginkább érintett, külföldi tulajdonban lévő pénzintézetek anyabankjai már jelezték, hogy készek az így elvesző tőke pótlására, ám a tulajdonosi elkötelezettség nem szerepel azon egyéb szempontok között, amelyeket az MNB-nek a tőkehelyzet várható alakulása mellett mérlegelnie kell. Balog úgy fogalmazott: amennyiben hasonló helyzet állna elő más, akár magántulajdonú banknál, az MNB hasonló módon járna el, mint az MKB esetében – de jelenleg ilyen most nincs folyamatban – tette hozzá.
Jelentős átszervezés lesz a hitelintézetnél
A következő hónapokban a jegybank jelentős szerkezetátalakítást és költségcsökkentést tervez az MKB-nál, ésszerűsítik a banki folyamatokat, azonosítják és leválasztják a nem jövedelmező portfólióelemeket. Az MNB szerint a portfóliótisztítással nagyban csökkenthető az MKB tőkeigénye, és javítható a bankcsoport nyereségtermelő képessége, így a reorganizáció során nem lesz szükség a bank további feltőkésítésére.
