A PADA kuratóriumi elnöke nem más, mint személyesen Matolcsy György: a jegybank elnöke a hat MNB-alapítvány közül egyedül itt vállalta magára a kuratórium vezetését. A kiperelt megbízások szövege alapján ugyanakkor megdőlni látszik a jegybank, illetve a Fidesz azon védekezése, miszerint az MNB-alapítványok a létrehozásukat követően immáron a jegybanktól független döntést hoztak, mivel a kuratórium hét tagjából négy nem az MNB-nél dolgozik. (Az más kérdés, hogy korábbi kutatások szerint egykoron e „külsősök” jó része is szoros munkakapcsolatban állt Matolcsy Györggyel.) Ám a kuratórium a jelek szerint átadta a ráruházott feladatot, vagyis az alapítvány befektetési döntéseit konkrétan Matolcsy Györgyre, illetve egy meg nem nevezett külsős tagra.
Magyarán e befektetési döntések nem születhettek meg Matolcsy György kifejezett hozzájárulása nélkül.
Az alapítvány egyenként milliárdos-tízmilliárdos nagyságrendű betéteit túlnyomórészt a Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás áttételes tulajdonában álló NHB Növekedési Hitelbank – 2014 végéig evoBank – őrizhette a PADA számára.
A hasonló nagyságrendű, euróban megadott megbízásokon keresztül főként az akkor Demján Sándor nagyvállalkozó érdekköreként ismert Gránit Bank teljesíthetett magyar állampapír-megbízásokat. Egy ízben több mint négymilliárdért a Csányi Sándor-féle OTP Bank is vásárolhatott az alapítványnak hosszú lejáratú állampapírokat, és az NHB Bank is vásárolhatott egymilliárdért kincstárjegyet. Egy ízben közel 15 milliárd forintnyi euróért még rövid lejáratú olasz állampapírt is vettek. Ebből később egy részt eladtak. A kiperelt papírokon található tételeknek nem leltük nyomát a PADA által közzétett szerződési és támogatási listákon.
|
| Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
A PADA vállalt célja ehhez képest „egy olyan, a kor követelményeinek megfelelő tudományos műhely létrehozása, amely a modern képzés megteremtésével, kiemelkedő oktatási színvonal és kompetenciák biztosításával fórumot teremt a jövő generációk közgazdasági és pénzügyi szakembereinek”.
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint az, hogy a jegybanki alapítvány jegybankelnök által vezetett kuratóriuma a jegybankelnök kezébe adja az alapítvány konkrét befektetési döntéseit, több éles kérdést is felvet. Ezzel ugyanis jogilag is alátámaszthatóbbá válik az a nyilvánvaló feltételezés, hogy
az MNB-alapítványok döntéseiket nem a jegybanktól függetlenül hozták meg.
Ez többek között az állampapír-vásárlások miatt sarkalatos kérdés. A jegybank ugyanis nem avatkozhat be a magyar állam hitelviszonyaiba állampapír-vásárlással. Tekintettel arra, hogy a jegybanki alapítványok nyíltan közölték, hogy több mint kétszázmilliárd forint értékben vásároltak magyar államkötvényeket, a tilalom áthágását kiemelten figyelő Európai Központi Bank (ECB) már két éve figyelmeztető üzeneteket hozott nyilvánosságra e tárgyban. Igaz, mivel az eddigi jegybanki védekezés szerint az alapítványok tőle függetlenek, az ECB is óvatosan fogalmazott, elsősorban a helyzet szoros nyomon követését kilátásba helyezve. Ha bebizonyosodna, hogy az állampapír-vásárlási döntésekhez a többi alapítványnál is a jegybank alkalmazottjának hozzájárulására volt szükség, az további bizonyítékul szolgálna az állami költségvetés trükkös kisegítésére. Ebben az esetben viszont akár a korábbi költségvetési hiányszámok is veszélybe kerülhetnek.
Mi több, ha az EU e logika mentén valamennyi alapítványi állampapír-vásárlást hozzáadná az éves hiányhoz, akkor a 2014-es 2,5 százalék már 3 százalék fölé nőne, amivel már túllépnénk a megengedett határt.
Mások viszont azt mondták lapunknak, hogy az ECB esetleges elítélő megállapítása nem járna szankciókkal. Igaz, egy bebizonyosodó trükkvád kétségtelenül kedvezőtlen üzenet lehet a nemzetközi befektetőknek.
Egy másik megközelítés szerint Matolcsy
vezetési hibát vétett, amikor önmagát nevezte ki egy kuratórium élére: így ugyanis probléma esetén semmi módon nem lesz képes a felelősséget önmagától eltolni.
A fura alapítványi határozatokat többen is szokatlannak nevezték. Hisz így a kuratórium voltaképp másoknak – pontosabban egyes tagjainak – adta át saját feladatát. Igaz, egy értelmezés szerint a felelősségükről még így se mondtak le. Mindazonáltal nagy jogi feladatnak számít majd itt rendet tenni.
Az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre eddig sem az MNB, sem az alapítvány nem válaszolt. A Világgazdaság korábbi kérdésére ugyanakkor úgy érveltek, hogy „az alapítvány megalapítását és bírósági bejegyzését követően önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely független az alapítójától, és amelynek ügyvezetését a kuratórium látja el; az MNB alapítói jogai nem terjednek ki az alapítványok cél szerinti tevékenységéhez kapcsolódó konkrét pályázati és támogatási döntések meghozatalára vagy befolyásolására”.
Mások szerint azzal is érvelhetnének, hogy ha a forintgyengülésen elért nyereségüket visszautalták volna a magyar államnak, azzal befolyásolták volna csak igazán a költségvetés helyzetét. Többek – így például Tóth Bertalan – szerint ugyanakkor ez megtehető lett volna. Az Orbán-kormány nem bújhat ki a jegybanki függetlenségre hivatkozva Matolcsyék trükközésgyanús ügyleteinek vizsgálata alól – véli.
Időparadoxon
Fura dátumkeveredés figyelhető meg a kiperelt PADA-iratok néhány példányán. Az evoBanknak nyújtott első, 1,8 milliárd forintos, 2014. május 13-i dátumú betétlekötési megbízás egy május 30-i, illetve egy június 13-i határozatra hivatkozik. A következő, június 2-i papíron viszont egy olyan május 15-i határozatra hivatkoznak, ami az összes többi iratban június 13-i keltezésű. Talán a sietség lehetett az ok.
