20 milliárdot is beáldozna a Brüsszellel alkudozó kormány

Húszmilliárd forintnyi bevételtől esik el az állam, ha Brüsszel elfogadja a kormány kompromisszumos javaslatát az Európai Bizottság által diszkriminatívnak ítélt és felfüggesztett élelmiszer-felügyeleti díj rendezésére. A terhet a jövőben a hazai kisvállalkozásoknak is állniuk kell, igaz, a külföldi láncoknál kisebb mértékben.

Rövidesen az összes hazai kisebb kereskedőnek forgalma egy, a nagyobbaknak pedig három ezrelékét kell befizetnie élelmiszer-felügyeleti díjként, amennyiben Brüsszel rábólint a magyar kormány kompromisszumos javaslatára.

Korábban az Orbán-kormány az évi harmincmilliárd forintos terhet jelentő – ebből 28 milliárdot kellett volna fizetniük a hipermarketeknek és a diszkontoknak – díjat kizárólag a multiláncokkal fizettette volna meg, ám Brüsszel nemrég vizsgálatot indított, azt gyanítva, hogy a kormány így próbált kivételezni a hazai vállalkozásokkal, és a vizsgálat időtartamára felfüggesztette ezt az adót.

Könnyebb terhek néznek ki a multiláncoknak
Könnyebb terhek néznek ki a multiláncoknak
M. Schmidt János / Archív

Az előre borítékolható, hogy a sávos adószabály végül nem fog átmenni a bizottság vizsgálatán. A kormány is sejti ezt: lapunk piaci forrásokból úgy tudja, hogy most azt javasolták az uniónak, hogy a magyar vállalkozások 30 milliárd forintos forgalom alatt egy, míg 30 milliárd forgalom felett három ezreléket fizessenek. (A jelenleg felfüggesztett szabályok szerint öt sáv van, a legkisebb kulcs nulla, 500 millió és 50 milliárd forint egy ezrelék, míg a legmagasabb kulcs háromszázmilliárd forint fölött hat százalék.)

Akárhogyan is alakul, a Brüsszellel való alkufolyamatban a kormány a jelek szerint beáldozna mintegy 20 milliárd forintnyi bevételt. A kormány ezúttal is kedvezni kíván magyar hálózatoknak, melyek forgalma ugyan összességében bőven meghaladja a 30 milliárdos forgalmi küszöböt, ám ezek a hálózatok több ezer kis cég egyesüléséből létrejött beszerzési láncok, és még a legnagyobb tagvállalatuk forgalma is kisebb, mint a magyar javaslatban szereplő küszöb.

Mivel korábban a nagy külföldi és a kisebb hazai cégekből álló hazai láncok közötti eltérő adósávok miatt Brüsszel úgy látta, hogy ezzel a magyar állam tiltott állami támogatást valósít meg, kérdés, hogy a mostani javaslat megfelel-e Brüsszelnek. Mivel az alacsonyabb kulcs minden vállalkozásra vonatkozik, elképzelhető, hogy igen. Más forrásból úgy tudni, hogy a kabinet korábban kétezrelékes adókulcsot javasolt a 30 milliárd forint alatti forgalmú cégeknek, majd ezután csökkentették le a kicsik adóját egy ezrelékre. „Lehet, hogy végül ez a kétezrelékes sáv lesz az egységes adósáv” – vélte egy forrásunk.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.