A legnagyobb jóindulattal sem lehet Fónagy számait megfeleltetni az Eurostat által nyilvánosságra hozott 2014-es első félévi adatoknak. Magyarország legalább 24 különböző lakossági áramársorrendben szerepel különböző értékekkel. Ez tág teret adna az önös szempontú csemegézésnek, ám a valóságban az Eurostat egyik áramár-összevetésében sem állunk még a második hely közelében sem.
Az államtitkár által közölt fogyasztási sávban a tényleges ár szerint 38 vizsgált állam közül adómértéktől függően a 8–10. helyen vagyunk, jövedelemarányosan pedig 34-ből a 19–25. helyen. A Fónagy szavaira leginkább emlékeztető, bruttó ár szerinti jövedelemarány-mutatónk például a 21. Két éve mindkét összevetésben körülbelül tíz hellyel álltunk cudarabbul. A nyilatkozat talán azért az egyik legmagasabb áramfogyasztási sávot emeli ki, mert a legszegényebbeket érintő legalsó, évi ezer kWh alatti, tényleges ár szerinti 10. helyezésünk a rezsicsökkentés elmúlt két évében jottányit se változott.
A gázáraknál, ha vonalzónkat az államtitkár iránymutatása szerint a jövedelemarányossági sorra húzzuk, azt találjuk, hogy az első fél évben 27 országból a 4–14. helyen álltunk. A bruttó árak szerint ez fogyasztástól függően a 7. és a 14. helyet jelenti, ahonnan szintén nem látható az ezüstérem csillogása. Két éve a 10–18. helyen voltunk rangsorolva. A kormánytudósításban említettekre leginkább a tényleges gázár szerinti pozíciónk emlékeztet.
|
Orbán Viktor és Rogán Antal 2012 decemberében, amikor rezsicsökkentést hozott a Télapó. Fónagy számait a legnagyobb jóindulattal sem lehet megfeleltetni az Eurostat által nyilvánosságra hozott 2014-es első félévi adatoknak
Teknős Miklós / Népszabadság |
Itt a mért 29 állam sorában a harmadik helyen állunk. Igaz, ha a nem EU-tag Törökországot kivesszük, máris ott a várva várt kettes. De akkor nem Európában, hanem az EU-ban, és nem a jövedelmekhez képest, hanem a tényleges ár szerint ezüstérmes a gázárunk. Az, hogy 2012-ben a sor végén kullogtunk volna, kevéssé értelmezhető, mert akkori helyezésünk 4–6. volt a 27-ből.
Az NFM érdeklődésünkre lapzártáig nem nevezte meg adatai pontos forrását. A kormánykommunikáció félreértelmezett állításaira hivatkozott tegnap a miniszterelnök is, a 2010 előtti időkhöz képest megtett nagy utat érzékeltetve. Mint azt korábban kimutattuk, 2010 előtti áram- és gázáraink messze nem a legmagasabbak voltak az EU-ban, sőt némely 2007–2009-es helyezésünk közel állt a mostanihoz, de a legkeményebb időket a 2010-es Fidesz-győzelem utáni két év hozta.
Update: az NFM anyagunk megjelenését követően se kommentálta annak tartalmát.
