Másfélszeres áron vette meg az Eiffel Palace irodaházat a Matolcsy György vezette jegybank, a korábbi tulajdonos csaknem 4,6 milliárd forintot kereshetett az ügyleten – írja az atlatszo.hu A portál közölte azt a részletes költségvetést, az irodaház tavalyi felújításának szerződés- és számlaösszesítő adatbázisát, melynek tanúsága szerint az offshore hátterű befektetőnek kevesebb, mint 31 millió euróba került az Eiffel Palace irodaház megvásárlása és felújítása, amit aztán nettó 45,3 millió euróért értékesítettek a Magyar Nemzeti Banknak, vagyis mintegy 15 millió eurós profitot realizáltak a projekten.

A nyilvánosságot kapott adatok szerint az Eiffel Palace Kft.  5,1 millió euróért vásárolta meg a felújítandó épületet, és ezen felül mintegy 25 millió eurót költött rá, mielőtt eladta volna az önköltségnél 15 millió euróval, a piaci becsléseknél pedig több mint 10 millió euróval drágábban.

A 14 ezer négyzetméteres, nagyobbrészt bérbe adott épület megszerzését az MNB üzleti befektetésként definiálta. Az üzlet a várakozások szerint kedvező hatással lesz az MNB eredményére. De, ha az Átlátszó információi jók, akkor nemcsak a jegybank eredményére.

A cikk szerint a tranzakciót a KPMG értékbecslésével szentesítették, ám az szakmailag erősen vitatható, ráadásul olyan módszerrel készült, amit más pénzügyi intézmények a hatályos jogszabályok szerint nem is alkalmazhattak volna. Az adásvételi szerződést Trócsányi László igazságügy-miniszter ügyvédi irodája készítette.

MNB: Félrevezetés!

A Magyar Nemzeti Bank szerint félrevezető, hamis látszatot keltő, alapvetően téves megállapításokat és következtetéseket tartalmazó cikket tett közzé hétfőn az atlatszo.hu, amiért helyreigazítást kértek a portáltól - reagált a jegybank az MTI-nek. Közleményük szerint a cikkben szereplő állításokkal ellentétben az MNB az ingatlanvásárlás előkészítése és lebonyolítása során nagy körültekintéssel és a jogszabályok betartásával járt el. Ennek megfelelően a budapesti Eiffel Palace irodaház megvételét teljes körű jogi átvilágítás és az ingatlan befektetési értékének megtérülési számításokon alapuló meghatározása előzte meg.

Kiemelik: az ingatlan befektetési értékének meghatározására a jegybank az értékelések készítésében piacvezető szerepet betöltő könyvvizsgáló céget, a KPMG-t kérte fel, amely a szakvéleményét – a hírportál állításával szemben – nemzetközi sztenderdek szerinti módszertan alapján készítette el. Az elkészült értékmeghatározás hozamszámításon alapult, mert egyrészt a piaci összehasonlító adatokon alapuló módszer a megvásárolt ingatlan egyedi jellege folytán nem volt alkalmazható, másrészt az ingatlan 70 százalék körüli arányban, több mint 10 éves időtartamú bérleti szerződések alapján hasznosított, ezért hozamszámítás alapján lehetett az ingatlan értékét meghatározni. Az MNB az ilyen módon kalkulált befektetési érték alatt, tisztességes áron vásárolta meg az ingatlant - írták.

Mindezek mellett a befektetés hosszú távon elősegíti az MNB eredményes gazdálkodását, hozzájárul tehát ahhoz, hogy az MNB a következő években se terhelje veszteség megtérítési kötelezettséggel a költségvetést. Ahogyan arról a jegybank korábban tájékoztatást adott, a tavalyi évet az MNB 26,3 milliárd forintos nyereséggel zárta, a jegybank beruházásai, így az Eiffel Palace irodaház megvásárlása, nem jelentenek terhet a központi költségvetésnek, vagyis az adófizetőknek. Hangsúlyozták: az ingatlant a jegybank magyarországi társaságtól vásárolta, amelynek tulajdonosi háttere rendezett, a tulajdonosok egyrészt ingatlanpiaci befektetők, másrészt az Eiffel Palace Kft. ügyvezetője.

Az ingatlan megvásárlásakor további fontos szempont volt, hogy a kiemelkedően magas műszaki színvonalú irodaház, mint a főváros által építészeti örökségvédelem alá helyezett, egyedi védettségű épülete, több külföldi befektető komoly érdeklődése ellenére továbbra is magyar tulajdonban maradhatott, gyarapítva ezzel az MNB által kezelt közvagyont - közölték.

Róna Péter, az MNB felügyelő bizottságának egykori tagja az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülése alatti sajtótájékoztatón - ahol az MNB ügyét végül nem vették napirendre - elmondta: a jegybank mintegy 340 milliárd forintos költekezésre "szánta el magát", amit a saját eredményéből finanszíroz. Az MNB-nek akkor van eredménye, ha devizatartalékai felértékelődnek, ami a forint leértékelődésének egyenes következménye. Szavai szerint mivel az eredményt a jegybank a devizatartalék értékesítéséből realizálja, ez akár 340 milliárd forintos költségvetési hiányt okozhat.

Az MNB az MTI-nek adott válaszában tévesnek nevezte Róna Péter érvelését, amely véleményük szerint részigazságokból von le téves következtetéseket. Az MNB a jegybanktörvény előírásainak megfelelően látja el feladatait, a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikáját - írták.