Az eurózóna gazdasága mindössze 0,1 százalékkal növekedett – az előző negyedévhez képest – a júliustól szeptemberig tartó időszakban. A lassulás a második negyedévi 0,3 százalékhoz képest nem volt váratlan. Igaz, az április-júniusi periódusban hosszabb recesszióból verekedte ki magát a közös európai valuta térsége, s ezt a tényt nagy lelkesedéssel fogadták a döntéshozók.

De az Európai Központi Bank szeptemberi ülésén közzétett előrejelzés már előrevetítette, hogy a kilábolás folyamata nem lesz diadalmenet, jövőre a korábban vártnál lassúbb iramú növekedés várható. A pénzügyi rendszer töredezett, elsősorban a déli országokban drága a hitel, magas, 12 százalék feletti a munkanélküliség, s nem valósult meg kellő mennyiségű és minőségű reform. Utóbbira most újra felhívta Párizs figyelmét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely aggódik a francia gazdaság nem javuló versenyképessége miatt.

Ezzel szemben az Európai Bizottság inkább amiatt aggódik, hogy Németország túlságosan nagy többletet halmozott fel a folyó fizetési mérlegében. S bár a berlini elutasítás nyomán rögvest kifejtette, nem kívánja a németektől önnön versenyképességük rontását, azt szeretné inkább elérni, hogy az eurózóna vezető gazdasága többet tegyen a valutaövezet belső egyensúlyának helyreállításáért.

Nos, az Eurostat által csütörtökön közzétett számok, s a nemzeti statisztikai hivatal előzetes magyarázata arra utal, hogy az előző negyedévi 0,7-ről 0,3 százalékra fékező német gazdaságot éppen a belső kereslet húzta, az export mérséklődött és bővült az import. A harmadik negyedben a vártnál jobban teljesítő magyar gazdaságnak ez azért lehet kedvezőtlen hír, mert a kivitel szorosan összekapcsolódik a német exporttal, s kevésbé függ a német belső fogyasztás szerkezetétől.

Az eurózóna számára nagyobb fejtörést okozhat azonban Franciaország, amely az elnyúló recesszió után a második negyedévben 0,5 százalékkal növekedett, de a harmadikban 0,1 százalékkal visszaesett. A feldolgozóipar, az export és a beruházás is hanyatlott a megelőző három hónaphoz képest. Ám Pierre Moscivici pénzügyminiszter derűlátó, szerinte a gazdaság elérkezett a fordulóponthoz, a negyedik negyedév sokkal jobb lesz, a harmadik nem meglepő megereszkedése után.

A Standard and Poor's azonban leminősítette nemrégiben Franciaországot a rossz növekedési kilátások miatt. Francois Hollande elnök látványosan veszíti el népszerűségét. Az OECD pedig csütörtökön azt írta, hogy 2008 óta a francia versenyképesség nem javult, vagyis átfogó és összehangolt alapvető reformokra szorul a gazdaság a termelékenység és a versenyképesség javítására.

Ha pusztán a negyedéves adatokat nézzük, s elvonatkoztatunk a folyamatok magyarázatától, akkor az előző negyedévhez hasonlított magyar adat (0,8 százalék) a közép-kelet-európai térségben szemernyivel jobb a lengyelnél, gyorsabb a szlováknál, és a visszaesésére utaló csehnél, gyengébb viszont a románnál. Ha a harmadik negyedévet az előző év azonos időszakával vetjük össze (az Eurostat a kiigazított 1,6 százalékos adatot szerepelteti), akkor az éppen elmarad a lengyeltől, jócskán a lettől, a litvántól és a romántól, de megelőzi a szlovákot, és persze a cseh adatot. Az első három negyedévet összességében tekintve erőteljesebb és kiegyensúlyozottabb teljesítményt látszik nyújtani a három balti állam, Lengyelország, Szlovákia és Románia.