Maradt az alapkamat és az inflációs cél
Simor András, a jegybank elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a tanács szerint az ország gazdasági növekedése ugyan folytatódik, ám az elmarad a potenciális lehetőségektől. E mellett a belső kereslet továbbra is roppant mérsékelt, ezért a gazdaság kibocsátása nem éri el a potenciális szintet.
Az elnök kiemelte, hogy az ülés során, egyhangú döntés született, s csupán egyetlen javaslat hangzott el, vagyis teljes mértékben egybehangzó vélemény alakult ki. Az utóbbi időszakban igen sokat emlegetett inflációval kapcsolatban kifejtette, hogy az elmúlt egy hónapban az erre vonatkozó beérkező adatok a legutóbbi inflációs jelentésben foglaltaknak megfelelően alakultak, a reálgazdasági folyamatok viszont rosszabbul formálódtak. A gazdaságot ért költségsokkok – többi között a magas nyersanyagárak miatt – az idei év esetében az infláció még a célnak meghatározott 3 százalékos szint fölött marad, ám jövő év végre már elérheti azt. Ehhez azonban szükség lehet a mostani 6 százalékos alapkamat hosszútávú fenntartására.
Az inflációs célokkal kapcsolatban egyébként rendkívüli eseményként megjegyezte, hogy a monetáris tanács a háromévente esedékes felülvizsgálata után most azt - 2013, 2014 és 2015-re vonatkozóan - továbbra is a 3 százalékos szintben határozta meg. A tanács álláspontja az, hogy az említett cél kellően alacsony ahhoz, hogy az inflációval járó gazdasági veszteségek mérsékeltek maradjanak.
A cél meghatározásánál a grémium figyelembe vette, hogy az ország előbb-utóbb csatlakozik majd az eurózónához. A mostani periférián lévő országok gondjai azonban több nehézségre is felhívják a figyelmet – hangsúlyozta Simor. E szerint, ha a csatlakozás előtt az inflációs várakozások nem kerülnek összhangba az eurózóna céljaival, akkor igen komoly a valószínűsége a reálárfolyam túlzott és egészségtelen felértékelődésének. Az előzőekhez hozzátette, hogy a tanács az inflációs cél emelésén nem, ám csökkentésén gondolkodott. Hiába azonban a környező országok többségében meglévő alacsonyabb elképzelés, arra jutottak, hogy a monetáris politika erősítése szükséges, s a meghosszabbítással éppen ezt volt a szándék.
Simor András megjegyezte azt is, hogy a beérkezett adatok a tanács várakozásinál kedvezőtlenebb képet festenek a növekedési kilátásokról. Ehhez kapcsolódóan egy kérdésre válaszolva elmondta: ezeknek a változásoknak Magyarországra, s a költségvetésre is hatása van. Ugyanakkor lényeges, hogy a lassulás mértéke milyen. Biztatónak tartja viszont, hogy a miniszterelnök a napokban határozottan kiállt a 3 százalékos hiánycél tartása és a kormány adósságcsökkentő programja mellett. Az azonban, hogy ezt a kormány hogyan tudja majd elérni az még nem tisztázott, ez a 2012-es költségvetés összetételének megismerésekor válhat azzá. Nem lesz könnyű ezt tartani, éppen ezért fontos a kormányfő által vállalat elkötelezettség – jegyezte meg.
Azt is hozzáfűzte: az elmúlt hetek fejleményei következtében Magyarország megítélése romlott, de ez nem országspecifikus volt, vagyis nem hazai fejleményekkel magyarázható. Ennek hatása többi között az emelkedő országkockázati mutatókban, vagy a hozamok növekedésében mutatkozott meg leginkább. A forint viszont az euróval szemben nem változott extrém mértékben, stabilan viselkedett. Ugyanakkor a svájci frankkal összevetve, gyengült, amely végső soron azzal az következménnyel járhat, hogy a belső fogyasztás élénkülése tovább tolódhat, amelynek egyébként jelenleg nem is látszanak a jelei – fejtette ki.
Hozzátette: ezeket a változásokat a következő inflációs jelentésbe építik be, ám erről semmilyen részletet nem árult el.
