Az elemzők Budapesten és Londonban egyaránt a 6 százalékos jelenlegi alapkamat tartását várták. A konszenzus szerint az év végéig is változatlan marad a kamat. Augusztus a hetedik hónap, amikor nem változik a 6 százalékos alapkamat.

A monetáris tanács egyhangúlag döntött a 6 százalékos alapkamat tartásáról - közölte Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

A jegybank elnöke elmondta: a tanács előtt egyetlen javaslat volt: ez a 6 százalékos kamat tartására vonatkozott.

A kamatdöntés indoklásában az MNB kifejti: a monetáris tanács (MT) megítélése szerint a következő két évben folytatódhat a gazdaság növekedése. Azonban a kibocsátás mindvégig elmarad a potenciális szintjétől.

A belső kereslet továbbra is mérsékelt, ezért a gazdaságot ért jelentős költségsokkok ellenére az infláció 2012 végére monetáris szigorítás nélkül is az inflációs céllal összhangban alakulhat.

Hozzáfűzik: A fogyasztói árindex elmúlt hónapokban tapasztalt csökkenése megfelel a monetáris tanács korábbi várakozásának. Az infláció júliusban a 3 százalékos cél közelébe süllyedt, részben a feldolgozatlan élelmiszerek árcsökkenése, részben a hatósági árak területén az áremelési törekvésekkel szemben tanúsított szigorú magatartás miatt.

A magas nyersanyagárak begyűrűzésének következtében a maginfláció viszont tovább emelkedett. A költségsokkok első körös hatásainak kifutásával a tartósan gyenge belföldi kereslet és a magas munkanélküliség árazási és bérezési döntésekre gyakorolt fékező ereje lehet meghatározó. Azonban a következő hónapokban a fogyasztóiár-index még a cél felett maradhat. Ahhoz, hogy az infláció középtávon a céllal összhangban alakuljon, huzamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi kamatszint fenntartására - hívja fel a figyelmet a jegybank.

Kifejtik: a frissen beérkezett adatok a monetáris tanács korábbi várakozásánál kedvezőtlenebb képet festenek a konjunkturális kilátásokról. Az elmúlt időszakban a külső kereslet volt a gazdasági növekedés fő forrása, azonban a nemzetközi konjunktúrában már lassulás érzékelhető.

A globális lassulás exportra gyakorolt negatív hatását valamelyest tompíthatja a főként az autóiparhoz köthető nagyberuházások megvalósulása. A lassuló export és a gyenge belföldi kereslet következtében visszafogott import mellett a jelentős külkereskedelmi többlet várhatóan továbbra is fennmarad.

A lakossági fogyasztás számottevő élénkülése az MNB szerint továbbra sem várható. A svájci frank erősödésének következtében az eladósodott háztartások mérlegkiigazítása tovább húzódhat, ami hátráltatja a fogyasztás növekedésének beindulását. A vállalati beruházások fellendülését gátolják a szigorú hitelfeltételek, valamint a külső gazdasági környezettel és a belföldi fogyasztás alakulásával kapcsolatos bizonytalanság.

Az eurózóna adósságválsága és a fejlett országok növekedési kilátásait övező bizonytalanság következtében a csökkenő nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság Magyarországon is éreztette hatását.

A monetáris tanács ezeket a tényezőket figyelembe véve döntött az alapkamat szinten tartása mellett. A következő időszakban az infláció várható alakulása mellett az eurózóna adósságválságának megoldása érdekében hozott intézkedések sikere is befolyásolhatja a kamatlépéseket - hangsúlyozza az MNB az indoklásban. 

A monetáris tanács legutóbbi, júliusi ülésén a hét tag egyhangúlag támogatta a jegybanki alapkamat tartását. Az ülésről készült jegyzőkönyv szerint a testület továbbra is úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi kamatszint huzamosabb ideig fennmarad, ez biztosíthatja, hogy a monetáris politika időhorizontján a 3 százalékos célra süllyedjen az infláció.

Megerősítette a 3 százalékos inflációs célt a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén, eleget téve az inflációs cél háromévente esedékes felülvizsgálatának.

A testület közleménye szerint a 3 százalékos infláció kellően alacsony ahhoz, hogy az inflációval járó gazdasági veszteségek mérsékeltek maradjanak. Figyelembe veszi a fogyasztói árindex számbavételének módjából eredő esetleges statisztikai torzításokat, és megfelelő mértékben csökkenti egy esetleges defláció kialakulásának kockázatát.

A monetáris tanács emlékeztet arra is, hogy az árstabilitás nem jelent zérusközeli inflációt. A gazdaság működése szempontjából a túlzottan alacsony inflációnak is vannak kockázatai.

Az inflációs cél meghatározásakor a monetáris tanács figyelembe vette, hogy Magyarország csatlakozni fog az eurózónához. A csatlakozás előnyei mellett a tanács kiemeli, hogy a periférikus országok tapasztalatai néhány lehetséges kockázatra is felhívták a figyelmet.

Amennyiben az inflációs várakozások még a csatlakozás előtt nem kerülnek összhangba az eurózóna inflációs céljával, akkor a csatlakozás után nagyobb a valószínűsége a reálárfolyam túlzott felértékelődésének, a versenyképesség romlásának, a hitelezés indokolatlan mértékű megugrásának.

Ezért arra a következtetésre jut, hogy a kockázatok akkor mérsékelhetőek, ha a nominális konvergencia már az eurózónához való csatlakozás előtt nagyobbrészt megvalósul.

Ennek érdekében a monetáris tanács középtávon nem zárta ki az inflációs cél csökkentésének lehetőségét sem, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ezzel segíti a gazdaság konvergenciáját az eurózónához.

A tanács leszögezte: nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az infláció összhangba kerüljön a 3 százalékos inflációs céllal.

A kormányzati gazdaságpolitikát tekintve a költségvetés hiányának és adósságának csökkentése, az adóintézkedések és szabályozott árak 3 százalékos inflációs céllal összhangban történő alakítása járulhat hozzá az árstabilitás eléréséhez és fenntartásához, s egyben segít mérsékelni annak reálgazdasági költségeit.

A most kitűzött inflációs cél következő felülvizsgálatára legkésőbb három év múlva, vagy a közös európai árfolyamrendszerbe (ERM II) történő belépéskor kerül sor - derül ki a monetáris tanács keddi közleményéből.