Kitolhatják az év végén lejáró "plázastopnak" elkeresztelt, ám a gyakorlatban a német tulajdonú diszkontok - Lidl, Aldi, Penny Market - hálózatépítését lassító jogszabály hatályát - írta a Magyar Nemzet. A hatályos törvények szerint 2014 végéig áll fenn főszabályszerűen a 300 méternél nagyobb kereskedelmi beruházások építésének tilalma.

Ez alól a Vidékfejlesztési Minisztérium illetve a nemzetgazdasági tárca javaslatára a gazdasági miniszter - jelenleg Varga Mihály - adhat felmentést. Ám arról a törvény csak igen elnagyoltan szól, hogy mikor és mi alapján lehet egy beruházásnak zöldet  adni. Mint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság nemrégiben kötelezettségszegési eljárást indított az Orbán-kormánnyal szemben az ügyben. Bár a szűkszavú bizottsági közleményből nem derül ki, hogy mit vizsgál Brüsszel, nagy valószínűséggel úgy látják, hogy a jogszabály sérti a vállalkozás befektetés szabadságát rögzítő uniós irányelvet.

A kormánypárti lap mostani híradása szerint a korlátozást "az előző Orbán-kormány többek között a kisebb kereskedelmi vállalkozások védelmére vezette be a tömegesen épült plázák piaci fölényével szemben". Mint arról korábban írtunk, ha volt is ilyen szándék, attól a "plázastop" gyakorlati alkalmazása finoman szólva is elkanyarodott. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunknak elküldött kimutatásaiból kiderül, a plázastop-bizottság 2010 óta gyakorlatilag az összes óriás plázaberuházásnak zöld utat engedett, függetlenül a környéken élő kiskereskedők érdekeitől.

A hipermarketek - Tesco, Auchan, Interspar - érdekeit is csak kevéssé sértette a törvény, mivel a piacvezető Tesco időközben jellemzően kisboltokkal erősíti a jelenlétét, az Auchan és a Spar pedig cégfelvásárlásokkal bővítette a hálózatát, amire viszont nem vonatkozott a plázastop. A jogszabály inkább a hiper- és szupermarketek illetve a hazai láncok - CBA, Coop - fő vetálytársának számító német harddiszkontok hálózatépítését tudta lassítani, de azt sem túlzottan.

Bár 2010 óta a Lidl-Aldi-Penny Market összes felmentési kérelmét (gyakorlatilag azonos biankószöveggel) elutasította a bizottság, a Lidl és az Aldi ennek ellenére is jó pár üzletet meg tudott nyitni. Elkezdtek ugyanis kisebb, városközponti üzleteket felvásárolni. Azaz éppenséggel a plázstop kényszerítette őket a városközpontokba, a szavak szintjén megóvni óhajtott hazai kisvállalkozások közvetlen közelébe. Már korábban is sejteni lehetett: a plázastop első híreire alaposan bespájzoltak az építési engedélyekből. Így történhetett, hogy miközben a Lidlnek két tucat beruházására mondott nemet a plázastop-bizottság, addig 2014 januárjára a német harddiszkont 122-ről 159-re, míg a vetélytárs Aldi 58-ről 93-ra növelte boltszámát.

A jelszavak szintjén megvédendő "hazai kisvállalkozások" azért sem profitálhattak a diszkont-tiltásból, mivel a plázastop - amellett, hogy a diszkontok terjeszkedésétől tartó hiper- és szupermarketláncoknak is a kezére játszik - a hazai láncokat, a CBA-t és a Coopot hozza helyzetbe. Márpedig piackutatásokból ma már ismert, hogy a független kisboltoknak mára nemcsak a külföldi multiláncok, ám a több országban jelen lévő, "magyar multinak" nevezett CBA is éppúgy a versenytársa.

Ugyanakkor az uniós vizsgálat fényében is erősen kérdéses, hogy a kormány mi módon kívánja fenntartani a plázastopot. Jólértesültek szerint a kormányközeli lapnak nyilatkozó Szatmáry Kristóf NGM-államtitkár nem véletlenül emelte ki, hogy Európa más országaiban is jelen van a magyaréhoz hasonló korlátozás. Korábban többször, több formában is felmerült, hogy a központi NGM-VM közösbizottság helyett "dán mintára" helyi közösségek véleményezzék a beruházások tervét. Igaz a "dán minta" fideszes olvasata úgy nézett ki, hogy a helyi iparkamarákban a többségét adó CBA-s kiskereskedő vállalkozók dönthették volna el, óhajtanak-e egy Lidlt a szomszédságukban. A kormányzat végül elállt a még a jelenleginél is súlyosabban versenyjogsértő ötlettől. Ennek a plázstop ellenzői szerint prózai oka lehetett: az engedélyezés egy kézben tartása ugyanis a kiskereskedelmi beruházásoknál üzemszerűnek mondható, súlyos kenőpénzek központosítását is jelenthette.