Az előadók és a vitában felszólalók egyetértettek abban, hogy a jövő év jobb lesz az ingatlan szektorban, mint az idei volt.  Vélhetően az ipari, logisztikai ingatlanok piacán kezdődik el a  fellendülés, majd az irodapiac következik, de érezhető növekedés  csak 2011-től várható, mivel a magyar ingatlanpiac a globális  gazdasági válságból való kilábalás függvénye.

Úgy vélték a résztvevők, hogy a lakáspiac fellendülése a  leghomályosabb pont. A keresletet korlátozza az, hogy az állam  minimálisra csökkentette az építési- vásárlási támogatást.  Ugyanakkor a befektetési eszközök körében népszerűbb lett a lakás a  válság alatt, de nem biztos, hogy ez a fellendülés során is megmarad. A részvevők kézhez kapták az FHB Jelzálogbank Nyrt. Lakásindex  című kiadványát, amely 1998 és 2009 között kíséri nyomon a  változásokat.

Az index 50 pontról indult 1998-ban, és a csúcsot 2008 első  negyedévében - közel 200 ponttal - érte el. Az idei első negyedévben  180 ponton állt az index. A lakásárak 1998 eleje és 2000 vége között  132 százalékkal, 2001 és 2003 között 60 százalékkal emelkedtek. A  következő periódusban, 2004 és 2007 között már csak 18 százalékkal  nőttek a lakásárak, azt követően viszont 8 százalékkal csökkentek az  árak.

A konferencián szóba került a befektetési ingatlanok adóztatása  is. Ez év nyarán született meg az a törvény, amely becsukta az  addigi kiskaput: az ingatlanokat projekt cégekbe "csomagolva"  adták-vették, és így sem adót, sem illetéket nem fizettek utánuk.

Az új szabályozás kiemelten kezeli azokat a cégeket, amelyek  eszközei között az ingatlan meghaladja a 75 százalékot (ezek az  ingatlannal rendelkező cégek). Ezek adás-vétele adó- és  illetékköteles. Az ingatlanos céget eladó vállalkozások társasági  adót fizetnek, még a külföldiek is, amennyiben a székhely országával  Magyarországnak nincs kettős adózást kizáró egyezménye, vagy ha van,  ebben az esetben lehetővé teszi az adóztatást Magyarországon. Az  illetéket viszont jelentősen csökkentette a parlament.