Már negyedmillióan dolgoznak külföldön
Idén június végén mintegy 250 ezer magyar dolgozott legalább 6 hónapja külföldön, ami a teljes munkaképes korú népesség 4,4 százaléka – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzéséből. A háztartások 9 százalékában van tartósan külföldön dolgozó személy. (A KSH májusban megjelent közleménye szerint 2012-ben mintegy 230 ezer hivatalosan bejelentett magyar állampolgár élt az európai országokban.)
A növekedés nagyon látványos, s egyben elkeserítőnek is mondható, hiszen a Kopint-TÁRKI 2010-re mintegy 60 ezer külföldi munkavállalót becsült, mely jelen felmérés eredményeivel összevetve azt jelenti, hogy 3 év alatt mintegy 190 ezerrel nőtt a külföldön hosszabb időre munkát vállalók száma.
Ugyanakkor a KSH felmérése közfoglalkoztatottak nélkül 2010-13 között mintegy 100 ezres bővülést mutat a hazai foglalkoztatott állományban.
Mindez a külföldi munkavállalók számának fenti növekedését figyelembe véve arra világít rá, hogy a foglalkoztatásban átrendeződés ment végbe, a külföldön dolgozók számának bővülése mellett az itthon (legálisan vagy feketén) dolgozó állomány mintegy 100 ezer fővel csökkent.
A magyaroknak elképzeléseivel elsősorban Ausztriában, Németországban és Nagy-Britanniában munkát ígérő külföldi álláshirdetések esnek egybe – mutatnak rá a Jobinfo.hu statisztikái. Ezekben az államokban ugyanis dominál a betanított munkaerő, fizikai munka és szakmunka iránti igény, s éppen ezt keresik leginkább a külföldre induló magyarok.
A portál állásfoglalása szerint főként azok hagyják el az országot, akik itthon nem találnak az aktuális lehetőségeiknél jobb munkalehetőséget, nincs elég munkatapasztalatuk vagy alulképzettek.
A határon túli munkalehetőségeket kínáló ajánlatok száma idén megduplázódni látszik, és bár a trükkös álláshirdetések száma csökken, a Jobline óvatosságra int. A munkakeresőknek még mindig gyanakodniuk kell, ha túl jó, szinte álomszerű lehetőségre bukkannak.
A külföldön szerencsét próbálók sokszor kényszerpályán vannak, a hazai álláspiaci kínálat ugyanis eltörpül az igényekhez képest. Az ország keleti és nyugati fele között pedig tovább nő a munkaerő-piaci szakadék. Míg a főváros továbberősítette álláspiaci pozícióját, addig 2013-as adatok alapján a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében a legrosszabb. Ezekben a megyékben a legnagyobb a különbség a munkát keresők és a kínálók között.
Ezekkel a megállapításokkal szinte teljesen egybeesnek a GKI kutatásának eredményei. A gazdaságkutató kifejezetten vizsgálta, mely régiókból hagyták el leginkább a munka érdekében az országot, amely alapján kirajzolódik, hogy két részre szakad az ország. A két déli régióban – a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön – és az észak-magyarországi területeken élő családok több mint egytizedében van olyan, aki külföldön keresi a kenyerét, míg a többi régióban ez az arány 6-8 százalék közötti.
Ez abból a szempontból aligha mondható meglepőnek, hogy a három országrészt tartják a legszegényebbnek. A munkaképes korúak számára vetítve a fenti három régióban a határon túl tartósan munkát vállalók aránya 6-7, az egyéb régiókban 3-4 százalék ugyan ez a mutató.
A településtípus szerinti összehasonlítás azt mutatja, hogy a fővárosi háztartásokból kisebb arányú – 7 százalék – a munkavállalási célú migráció, ez a vidéki települések háztartásai esetében eléri a 10 százalékot. Ennek oka a budapesti kedvezőbb bérszínvonal, a karrierlehetőségek nagyobb száma.
A háztartás nettó összjövedelme szerinti a felső 25 százalékos körben a háztartások 17 százalékában van külföldön dolgozó felnőtt. A kép azonban csalóka, mert részben a külföldi munkának a következménye, hogy a háztartási jövedelem magas. A háztartásfő iskolai végzettsége szerinti összehasonlítás a felsőfokú végzettségűek, valamint a szakmával rendelkezők körében mutat az átlagot meghaladó arányt, a gimnáziumi érettségivel rendelkezők jellemzően nem tudnak külföldön munkát vállalni.
A GKI szerint összességében legalább 270-280 ezer honfitársunk dolgozik ideje jelentős részében külföldön – beleértve a 6 hónapnál rövidebb munkavállalókat is. Az ezzel korrigált foglalkoztatási adat ugyanakkor jól mutatja, hogy a hazai foglalkoztatás a kormány szándékával ellentétben 2010 óta jelentősen mérséklődött, még az ideiglenes munkásokat figyelembe véve is.
