Már megvalósult Orbán Viktor bankálma
A Fidesz elnöke a Reformszövetséggel folytatott csütörtöki megbeszélése után nyilatkozott úgy: olyan új gazdasági rendszert kell felépíteni, ahol a pénzintézetek legalább 50 százaléka magyraországi központtal rendelkezik.
Ennek a kivánalomnak a bankrendszer akkor is megfelel, ha hazai irányításúként az önálló döntési joggal rendelkező intézményekre tekintünk. Ma összesen ugyanis 148 darab takarékszövetkezetet tart nyilván a pénzügyi felügyelet és 41 hitelintézetet. A takarékszövetkezetek tulajdonosai hazai magánszemélyek kell legyenek, így darabra biztosított a többség a hazai piacon. A 41 részvénytársasági formában működő hitelintézet (a köznyelvben azért ez a bank) közül persze csak 13 minősülhet hazai irányításúnak.
Bár kérdés, hogy az OTP-t és leányvállalatait - ez négy intézményt jelent ebben a körben -, valamint az FHB-t és a jelzálogbankját hova lehet sorolni, hiszen tőzsdei befektetőik zöme külföldi. (Ha viszont a hazai irányítás magyar ügyvezetést jelent, akkor már a bankok esetében is többségben vannak a kívánalomnak megfelelő intézmények). További kérdés, hogy a szektor részének lehet e tekinteni a speciális feladatokat ellátó három intézményt (MFB, Eximbank, Keler). Nélkülük 39-ből 10 lesz a magyar irányítású bankok aránya, a tőzsdei társaságokat levonva pedig összesen négy hazai pénzintézet marad: a takarékszövetkezetek közös bankja a Takarékbank, és három kicsiny, egykori takarékszövetkezetből bankká átalakult intézmény.
De érthetjük persze a Fidesz elnökének kijelentését úgy is: a magyarországi önálló irányítási joggal rendelkező pénzintézetek a piacnak legalább az 50 százalékát fedjék le. E tekintetben valóban van elmaradás: a 2007-es adatok szerint a szektor 27 ezer milliárdos mérlegfőösszegének 39 százalékát tudhatta magának a 13 bankból és 148 takarékszövetkezetből álló kör.
Annyit tudunk, hogy a szektor összesített mérlegfőösszege 32 ezer milliárd forintra emelkedett 2008-ban, ám a magyar irányításúak legnagyobbjai (az FHB és az OTP-csoport) nem tudták tartani az átlagos növekedési ütemet. Így tavaly valószínűleg a magyar irányítású pénzintézetek részesedése némileg visszaszorult. Ha viszont elfogadjuk, hogy a külföldi többségű bankok hazai leányvállalatai az idén már nem kapnak megfelelő forrást a terjeszkedéshez, ez a helyzet megfordulhat, és a magyarok automatikusan növelhetik piaci részesedésüket.
