Kamionnal a kiskunfélegyházi sztrájkolók közé
- Az Armani-szemüveges azt mondta, be fognak hajtani a kamionnal a kapun! - ezzel rohant le a sztrájkbizottság egyik tagja a tárgyalásról szerda délben. Ez azt a fenyegetést hordozta, hogy keresztülgázolnak a kapu előtt csoportosuló munkásokon. Szerdán már harmadszor jelentek meg a budapesti Sasvári ügyvédi iroda munkatársai a Ganz Röck Zrt. kiskunfélegyházi gyárában, és több kamionnal el akarták szállíttatni az Alstom megrendelésére elkészült erőművi berendezéseket. A gyár területén a munkások folyamatosan sztrájkőrséget tartanak, mivel hat és fél hónapra nem kapták meg a fizetésüket. Más cégek dolgozói szolidárisak velük: a Torus Kft.-ból kétóránként forró teát hoznak a hidegben őrködőknek, a Kiskunság Tésztől pedig gyümölcsöt és zöldséget. A félegyházi gyárban az egyetlen még meglévő nagyobb értéket azok a berendezések képviselik, amelyeket az Alstom el akar szállíttatni.
Ugyanezek a jogászok a múlt hét szombaton, valamivel éjfél után kísérelték meg először elszállítani az Alstom számára készített speciális csöveket. Mivel akkor az éjszaka közepén, őrző-védők kíséretében érkeztek, megjelenésük hírére az otthon tartózkodó munkások közül is mintegy hatvanan berohantak a gyárba. A helyszínre érkezett a kiskunfélegyházi rendőrség is. Atrocitás nem történt, de a csöveket nem tudták elvinni. Hétfőn megismétlődött a kamionok és az ügyvédek felvonulása. Akkor este hat óra körül távoztak, miután a rendőrség nem volt hajlandó a gyár területén beavatkozni, és eltávolítani a munkásokat az üzemcsarnok kapujából.
- Ez egy halott gyár. A szolgáltatók hetekkel ezelőtt kikapcsolták a villanyt, a gázt, a vizet, a telefont - mutatott körbe Nánási János, a szakszervezet és a sztrájkőrség egyik tagja. - Ragaszkodunk hozzá, hogy valaki meghallgasson és tájékoztasson bennünket. A tulajdonosok - áttételesen Szabó András, a Rezonátor csoport, és Nagy Elek, a Vegyépszer Zrt. tulajdonosai - még nem álltak szóba a munkásokkal.
A sztrájkolók az előtt a kapu előtt tartózkodnak éjjel-nappal, amelyen át az elszállítani kívánt berendezéseket meg lehet közelíteni. A kaput lakattal zárták le, a sztrájkőrök azt mondják, nincs náluk a kulcsa. Hétfőn az ügyvédek a Ganz Röck vezérigazgatója, Ménes István által aláírt, angol nyelvű iratot mutattak nekik. Azt állították, a vezérigazgató ebben engedélyt adott, hogy elszállítsák a berendezéseket. Az anyag az Alstom tulajdonát képezi, a rajta elvégzett munkát a megrendelő már kifizette a Ganz Röcknek. A munkások azonban csak a bér egynegyedét kapták meg a saját cégüktől - márciusban volt utoljára valamennyi fizetés - az is csöpögtetve, egy-két hetes részletekben. Azóta ingyen dolgoztak.
- Elismerjük, hogy a berendezések az Alstomot illetik - mondta Nánási János. A jogászunk álláspontja szerint azonban mi, sztrájkőrök vagyunk a felelősek a cég vagyonáért. Úgy nem megy, hogy bejön ide valaki az utcáról, és el akar vinni vagyontárgyakat. A munkások és a Ganz Röck vitájába az Alstom valóban vétlenül keveredett bele, de ez nem jogosítja fel arra, hogy erőszakkal behatoljon a telephelyre, és elvigye, amit jónak lát. Ehhez legalábbis bírósági végzésre volna szükség.
- Minden törvényes lehetőséget ki fogunk használni, ami a sztrájkolók rendelkezésére áll - mondta érdeklődésünkre Sárosi Péter, a Vasas Szakszervezet dél-alföldi regionális elnöke. - Sokat elmond a tulajdonosok hozzáállásáról, hogy nemcsak a bért nem fizetik ki, hanem azt a papírmunkát sem végzik el, amely szükséges lenne ahhoz, hogy azok a dolgozók, akik megtehetnék, nyugdíjba menjenek, vagy a bejelentkezhessenek a munkaügyi központnál álláskeresési támogatásra.
Nagy István 1966 óta dolgozik ipari tanulóként, majd hegesztő szakmunkásként a gyárban. Elmehetne előnyugdíjba, de mintegy másfél évi bérét a cégnek ki kellene fizetni. Így beszélt a helyzetéről:Az elmúlt hónapokban volt, hogy 330 órát dolgoztam egy hónapban azért, hogy teljesítsük a megrendelést. Nem kaptam meg a béremet, de még abba is belementem volna, hogy felejtsük el a hátralékot, csak annyi pénzt tegyenek le, amennyi az előnyugdíjhoz kell. Beleegyeztek, de aztán a nyugdíjfolyósító értesített, hogy sztornó az egész, mert nem utalták át a pénzt. Negyvennégy ledolgozott év után kezdhetem a vesszőfutást, hogyan lesz nyugdíjam!
- Júliusban, amikor még csak három hónapi bérrel tartoztak, jelen voltam egy munkásgyűlésen, amikor a menedzsment azt kérte a munkásoktól, hogy augusztus végéig dolgozzanak, akkor majd lesz pénz - mondta Sárosi Péter. Én már akkor javasoltam, hogy adjanak be rendkívüli felmondást, és kérjenek felszámolást a cég ellen, mert ha tovább dolgoznak, még csúnyább és erkölcstelenebb módon átverik őket. Így is lett. Nem három, hanem több mint hat hónapot dolgoztak ingyen. Végül az utóbbi időben 140 dolgozó beadta a rendkívüli felmondást, és kérte a cég felszámolását. Így lehetőség lesz rá, hogy az állami bérgarancia alapból megkapják a járandóságuk egy részét - az adófizetők pénzén.
A kiskunfélegyházi munkások nem értik, mért kell tönkre mennie a cégüknek, amikor kimagaslóan képzett és tapasztalt mind a szakmunkás-, mind a tervezői gárdájuk. Megrendelés most is volna bőven. Atomerőművekhez szállítottak részegységeket, bedolgoztak a Vértesi erőműbe, a pécsi biomassza erőműbe, ők készítették a Borsodchem speciális hőcserélőjét. Kiskunfélegyházán két kitűnő ipari szakiskola működik, tanulóik gyakorlati képzését a Ganz Röckben végezték. - Ez nem egy versenyképtelen hely, miért kell mégis bedőlnie? - kérdezte Nánási János. - Miért lesznek munkanélküliek a hegesztők, miért veszítik el a jövőjüket azok a fiatal szakmunkások, akik bármilyen speciális feladatot képesek megoldani?
A kiskunfélegyházi munkások levelet írtak a cég közgyűlésének, amelyben a járandóságaik kifizetését, a cégtől való jogszerű távozásuk lehetővé tételét követelik, illetve azt, hogy a cég tulajdonosai vegyék emberszámba őket, és tárgyaljanak velük.
Megkérdeztem Sárosi Péter szakszervezeti elnöktől: bízik-e abban, hogy az Orbán-kormány, ha hosszú idő után is, de megerősíti a Bajnai-kabinet által már a választások után, április 30-án vállalt készfizető kezességet arra, hogy a Ganz Röck kétmilliárd forint bankhitelt vegyen föl. Sárosi nem hisz ebben. - Ennek a cégnek többmilliárdos tartozása van - mondta. - Piaci kereslet lenne a munkájára, de aláírt szerződései nincsenek. A kezességvállalás itt egyenlő lenne a vissza nem térítendő támogatással. Ilyen katasztrofális költségvetési helyzetben hogyan vállalhatna kezességet az állam egy olyan hitelre, amelyről előre látható, hogy nem tudják visszafizetni?
Szerdán megjelent a kiskunfélegyházi gyárban Ménes István vezérigazgató is, aki arra kérte a sztrájkolókat: engedjék meg, hogy az Alstom képviselői elvigyék a tulajdonukat képező árut. A sztrájkolók először arról akartak tárgyalni, hogy mikor kapják meg a bérüket. Később egy ideig úgy tűnt, nem üres fenyegetés volt a Sasvári ügyvédi iroda Armani szemüveges jogászának kijelentése, hogy nekimennek a kamionnal az üzem kapujának. A kamion azonban nem hajtott neki a kapu előtt csoportosuló munkásoknak, hanem némi szóváltás után visszatolatott, majd a kamionok is, az ügyvédek is távoztak a gyár területéről. Ménes István vezérigazgató kérdésünkre, hogy ha az Alstom mindent kifizetett, akkor hol van a 140 dolgozó hat havi bére, azt felelte: csak a tulajdonosok nyilatkozhatnak az ügyben.
