A parlament aktuális ülésterve szerint a jövő héten kerülhet sor a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény zárószavazására. Ami az elmúlt napok nyilatkozatai alapján legalábbis kétséges.

A kormány új IMF-tárgyalója, Varga Mihály tárca nélküli miniszter a hétvégén vette rá Rogán Antal fideszes frakcióvezetőt, hogy győzze meg képviselőcsoportját a jegybanktörvény módosításának elhalasztásáról. A menetrend szerint most hétfőn tartották volna a zárószavazást, de mind a Nemzetközi Valutaalaptól, mind az Európai Központi Banktól (EKB) olyan jelzések érkeztek a kabinethez, hogy a módosítás ebben a formájában kevés lesz a hiteltárgyalások elindításához.

Pontosabban a kormány ingerküszöbét most érték el a hónapok óta érkező figyelmeztetések. Ebben nyilván közrejátszott, hogy a romló piaci hangulat szűkítette a kormány mozgásterét: az állampapír-aukciókon csökkent az érdeklődés, drágábban lehetett eladni a kötvényeket, és a forint árfolyama is megragadt a 300-as szint felett.

Ebben a helyzetben döntött úgy a tárca nélküli miniszter, hogy kezdeményezi a szavazás elhalasztását. Az ezt követő nyilatkozatok, elemzések mind arra a következtetésre jutottak, hogy a jegybanktörvényt leghamarabb egy hónap múlva, július elején módosíthatja a parlament, mert ennyi időt bizonyosan elvisz majd az egyeztetés az IMF-fel és az EKB-val.

A Népszabadság pont egy hete fordult ez ügyben kérdésekkel a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM), ahonnan ma meg is érkeztek a válaszok: ezek szerint „az EKB és részben az IMF által igényelt további finomításokkal kapcsolatosan ötoldalú egyeztetések folynak." E véleményt egyébként nem osztja a tárgyalásokon szintén jelen lévő MNB, melynek elnöke, Simor András e hét elején beszélt arról egy sajtótájékoztatón, hogy nem tud újabb ülésekről a jegybanktörvény ügyében. Hozzátette: már a korábbiakon sem történt előrelépés.

Ebből kiindulva kétféle forgatókönyv megvalósulása tűnik lehetségesnek: a kormány továbbra is időt akar húzni és csak tessék-lássék vesz részt az egyeztetéseken, vagy az elkövetkező hetekben tényleg felgyorsul a folyamat. Az NGM válasza, mely szerint „a törvényjavaslat zárószavazásának elhalasztása lehetőséget teremt arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a kormány meg tudjon állapodni a jegybanktörvény nyitva maradt, vitás kérdéseiről", arra utal, hogy a kormány komolyan veszi a tárgyalásokat.

Mivel nem valószínű, hogy az eddig egy helyben topogó tárgyalásokat pár nap alatt le tudják zárni a felek, ma nem tűnik reálisnak, hogy a parlamenti üléstervnek megfelelően jövő héten meg tudják tartani a jegybanktörvény zárószavazását. Új, az IMF és az EKB kéréseinek megfelelő módosítókat például még nem nyújtott be a kormányoldal a parlamentnek. Alapos előkészítésre utal a szaktárcának az a válasza is, miszerint „a cél az, hogy a törvény hosszú távra megalapozza egy széles hatáskörrel rendelkező, független jegybank működését".

Ez utóbbi mondat egyébként több szempontból is érdekes. Egyrészt a nemzetközi szervezetek által elvárt módosítások nem tartják szükségesnek a jegybanki működés szélesítését. Az erre vonatkozó kormányzati javaslatok már korábban beépültek az MNB-törvénybe, annak legutóbbi módosításakor. Ami pedig a függetlenség megalapozására tett utalást illeti, kis rosszindulattal akár freudi elszólásnak is tekinthetnénk.

A lényeg: amennyiben a várakozásoknak megfelelően nyár közepére megszületik a minden fél számára elfogadható törvénymódosítás, végre elindulhatnak a hiteltárgyalások. Figyelembe véve azonban a lazább nyári ügymenetet (a szabadságolásokat), augusztus végéig nem lehet tető alá hozni a megállapodást, tehát egyre biztosabb, hogy beköszönt az ősz, mire aláírások kerülnek a szerződésre.