Az áruházaknál azonban fejtörést okoz a munkaerő garantálása. Az eddigi hatnapos héthez is alig akadt dolgozó – panaszkodott egyik forrásunk. Van, ahol önkéntes alapon toborozzák a vasárnap is munkát vállalni kész dolgozókat. Igaz, olyan vállalatok is vannak, amelyeknél rendkívüli munkavégzés keretében hívnának be munkaerőt a hétvégére az áruházakba. A most vasárnap érdekében e rendkívüli behívásra is készek a munkáltatók annak ellenére, hogy ilyenkor súlyos bérpótlékot kell fizetniük. A pluszpénz kérdése egyébként is súlyos konfliktusforrásnak ígérkezik az ágazatban: a Fidesz ugyanis a vasárnapi zár eltörlésével a tavaly megszavazott vasárnapi százszázalékos bérpótlékot is eltörölte. (Ezt az öt vasárnapra kellett fizetni.)
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) indulatos közleményben kelt ki a döntés ellen, és követelte a 100 százalékos bérpótlék megadását. Miként azt is, hogy iktassák törvénybe: a dolgozók választhassanak, akarnak-e dolgozni vasárnap, vagy sem. A KASZ szerint Orbán Viktor a népszerűségvesztéstől tartva súlyos helyzetet idézett elő az ágazatban.
 |
Készülnek a kosarak
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Több nagy cégnél – így a Sparnál, a Kikánál vagy az Auchnannál – már megszülettek az idei évre a bérmegállapodások, és a szakszervezet két számjegyű emeléseket tudott elérni. Ugyanakkor ebbe a megállapodásba a munkáltatók – érthetően – nem számították bele a vasárnapi nyitva tartás költségeit, így ez most súlyos feszültséget okozhat ezeknél a cégeknél. Nem könnyebb a helyzet azoknál a cégeknél sem, például a Tescónál, a Metrónál vagy az Obinál, amelyeknél a szakszervezet még a bértárgyalások előtt áll. Ezekben az esetekben a cégek az újrainduló vasárnapi műszakra hivatkozva várhatóan kisebb mértékű emelést ajánlanak majd fel. A helyzet sajátossága, hogy a kevés munkavállaló miatt elvileg nőhetnének a keresetek, ám a cégek több kormányintézkedés folytán nehéz helyzetben vannak. Például azért, mert két év veszteséges működés után nem működhetnek tovább, így nem engedhetik meg maguknak, hogy elszaladjanak a költségeik.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke lapunk kérdésére azt mondta: elég volt a kapkodásból, érdemi egyeztetést akarnak. Kordás elfogadhatatlannak tartja, hogy a munkavállalók ismét a politikai érdekek áldozatává váltak, és az eddiginél rosszabb helyzetbe kerülhetnek, például a vasárnapi bérpótlék csökkentése nyomán.
Ráadásul többen felhívták a figyelmet arra: a multik olykor még az ötvenszázalékos extrát sem akarják megadni, mert van olyan bírósági állásfoglalás, amely szerint folyamatos munkarend esetén az nem jár. És mivel a plázák folyamatosan nyitva tartanak, elképzelhető olyan jogértelmezés is, hogy az ott dolgozóknak nem kell pótlékot fizetni.
Forintos problémák
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete szerint félő, hogy a cégek a vasárnapi túlmunkát a meglévő, már így is túlterhelt dolgozókkal próbálják majd megoldani. És nem garantálható, hogy minden szabályt betartanak, miközben sebtében újranyitják a boltokat. 2014-ben még – a szakszervezet becslései szerint – havonta átlagosan két alkalommal kellett vasárnap dolgoznia egy munkavállalónak. A dolgozó akkor általában 5-10 ezer forint közötti pótlékot kapott ezért a munkáért. A vasárnapi munkavégzés azért is problémát jelent, mert a kiskereskedelemben foglalkoztatottak hatvan százaléka minimálbéres. Havi nettó 73 ezer forintos kereset esetén pedig az ötvenszázalékos vasárnapi pótlék kétezer forintot jelent, ennyiért pedig érthető módon senki nem akarja feláldozni a pihenőnapját.
