A Fidesz nevében Varga Mihály lényegében áldását adta arra, hogy a Bajnai-kormány ismét állami tulajdonba vegye a Malévot 2010 februárjában. Mindezt Oszkó Péter volt pénzügyminiszter írta legfrissebb blogbejegyzésében, amelyben a Malév leállásához vezető politikai folyamatokat meséli el. 

– Nem sértek levéltitkot azzal, hogy közzéteszem a Varga Mihállyal folytatott SMS-váltásaimat, mert Varga annak idején felhatalmazott: nyugodtam hozzam nyilvánosságra üzenetváltásunkat, ha bármikor úgy érzem, hogy inkorrekt módon támadnak emiatt – írja blogbejegyzésében Oszkó Péter. 

Kifejtette: már a Bajnai-kormány válságkezelése alatt, még a Malév orosz tulajdonlása idején többször néztek szembe a Malév bedőlésével, mert nyilvánvalóvá vált számukra: az akkori többségi tulajdonos VEB nem szakmai befektetésnek, pusztán a Gyurcsány-kormánynak tett szívességként értelmezte a Malév finanszírozását, de ezt is vonakodva tette. 

Ez vezetett oda, hogy tárgyalásokat kezdtek az oroszokkal az ügy megoldásáról, melynek során az orosz fél azt követelte: minden Malévba tett fillérük megtérülésére adjon garanciát a magyar kormány. – Ezt nem voltunk hajlandók megtenni – írja Oszkó. Miközben a tárgyalások során a felek többször egymásnak feszültek, többször nézett ki úgy, hogy nem vezetnek eredményre, s a kormánynak fel kellett készülni a cég bedőlésére. 

– Ne hagyd zsarolni magad! Ez VJ (Veres János – a szerk.) üzlete volt, neki kell majd megmagyaráznia – küldte a biztató SMS-t Oszkó Péternek Varga január 28-án. 

A tárgyalások februárban folytatódtak. "A nyílegyenesen egymás felé száguldó tárgyalófelek közül végül az oroszok rántották el a kormányt, és elfogadták, hogy nem kapnak garanciát a követeléseik utólagos megtérítésére, miközben a magyar állam felé fennálló tartozások részesedéssé konvertálásával át kell adniuk a Malév 95 százalékos tulajdoni hányadát" – idézi fel a volt pénzügyminiszter. 

Az egyeztetések egy vállalható kompromisszummá fejlődtek, miközben más témákról, például az orosz Szurgutnyeftyegaz tulajdonában lévő Mol-részvénycsomagról is tárgyaltak a felek. Miután bekövetkezett a kormányváltás, Oszkó tájékoztatta Varga Mihályt, aki szóban arról tájékoztatta őt, hogy a Fidesz elnöksége is megtárgyalta a dolgot, és jóváhagyta a cég állami tulajdonba kerülését. Oszkó azonban írásban is megerősítést kért.

– Ez február 23-án érkezett meg, rövid, tömör szöveges üzenet formájában, valahogy így: „Malév igen, Mol nem. Üdv V.” – idézte fel Oszkó. 

Február 26-ról 27-re virradó éjszaka végül aláírták a Malév visszaállamosításáról szóló megállapodást, amelyet nyilvánosságra is hoztak a PM holnalpján. Ennek fényében a volt pénzügyminiszter furcsának tartja a Fidesz vádaskodását, s Budai Gyula állítását, miszerint a magyar állam pénzt fizetett volna a csőd szélén álló Malévért. Valójában ugyanis a Malév állam felé fennálló adósságait konvertálták tőkévé, a kapott készpénzből pedig további adótartozásokat fizetett meg a cég. 

A még hivatalban lévő kormány közben befektetőt kezdett keresni, és tervet szőtt a Malév új cégben folytatására egy esetleges csőd esetén. Az erről szóló egyeztetésekre azonban a Fidesz már nem volt partner, a kormányváltást követően a Fidesz tovább finanszírozta a céget, miközben tudatában volt annak, hogy emiatt uniós eljárás folyik Magyarország ellen. 

– Nem világos, hogy a további munkától való elzárkózás a Fideszre jellemző politikai paranoiából, és a feltétlen párthűséggel rendelkezőkön kívüliekkel szembeni bizalmatlanságból, vagy egyszerűen csak abból fakadt, hogy a 2010-es parlamenti választás prioritásban mindent megelőzött és a párt képtelenné vált bármely más ügy kezelésére – írja a pénzügyminiszter.