Újra elfoglalták Budát a törökök
Endre, húzd ki a kordont – óriási volt a készültség, Orbán Viktor kormányfő és a török köztársasági elnök, Abdullah Gül is beszédet tartott a Magyar-Török Üzleti Fórumon. A hivatalos elnöki látogatás csúcsrendezvényén (ezenkívül még a magyar köztársasági elnökkel és az Országgyűlés elnökével volt egy-egy találkozó) mindenki érezte saját jelentőségét, már az elejétől kezdve. Az újságírókat egyrészt a már említett kordon mögött, másrészt végig az egyre levegőtlenebb teremben próbálták tartani a fehér "PM Office" feliratú kitűzőt viselő sajtósok. Már a kezdés előtt negyven perccel is bezavartak az előtérből minden sárgán virító "Press" kitűzőt viselő embert, ott csak a meghívottak ihatták a kávét (fehér, piros vagy kék biléták) – de nekik is jött a feketeleves.
Még mindig csak várták a főszereplőket, amikor Spányik Péter, a szervező Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályvezetője azt mondta be a mikrofonba, hogy "aki kimegy, nem fog tudni visszajönni". Előzőleg ő adott tájékoztatást a magyar gazdaságról a fórum résztvevőinek, amiben csak annyi volt az érdekes, hogy ő nem a Prezit használta a bemutató megalkotásához, miközben előtte fellépő török kollégája igen. Ezt a hiányosságot azonban azzal pótolta, hogy úgy negyedórás-húszperces üres (kötelezően a teremben töltött) várakozás után megkérte a résztvevőket, hogy álljanak fel: így kellett köszönteni az érkező delegációt és persze Orbán Viktort. Hosszú, szűnni nem akaró taps.
A kormányfő beszédében azt hangsúlyozta: nem vagyunk idegenek egymás számára, a közös történelem összeköt bennünket. Udvariasan kikerülte a kézenfekvő csapdát, hogy a helyszínből (a fórumot a budai vár elegáns szállodájában rendezték meg) indítson, így a Parlament Munkácsy termében található, a honfoglalást ábrázoló képen látható törökös öltözékekre hívta fel a figyelmet. A közös kultúra lehet az üzletek alapja, hangsúlyozta a miniszterelnök, aki bátornak nevezte a török gazdaságpolitikát, és a török vezetést. Idézte és dicsérte miniszterelnök kollégáját, Recep Tayyip Erdogant – vendége egyik pártbeli riválisát –, aki korábban azt hangsúlyozta, hogy Törökország a tíz legerősebb gazdaság között lehet.
A török elnök mindezt láthatóan nem vette a szívére – ő inkább ragaszkodva az előre megírt beszédhez azt ecsetelte, hogy a kiváló politikai kapcsolatok ellenére van még mit javítani a két ország gazdasági viszonyán. Szerinte a kereskedelmi forgalmat akár ötmilliárd dollárra lehetne növelni (a jelenlegi kétmilliárdról), ha sikerülne a vállalatok közötti kapcsolatokat megteremteni. Ezt szolgálnák az üzleti fórumok is, amit a két kormány támogat. Ez volt a hatodik ilyen rendezvény, eddig 110 millió dollár értékű üzlet kötöttek – ami azért a jelenlegi alacsony forgalom mellett sem mondható jelentős arányúnak. De a magyar kormány szerint nem is ez a lényeg. Orbán ugyanis azt mondta: az üzleti kapcsolatot egy-egy nagybefektetés fogja elmélyíteni, és keresik azon "zászlóshajó projekteket", amelyekben egymás országaiban jelenhetnek meg a befektetők.
Orbán szerint érdemes is nálunk befektetni, mert Magyarország versenyképes állam lett, ma már többen dolgoznak, mint négy éve, és mindenki rájött, hogy segély helyett inkább munkából kell próbáljon megélni (mint többször beszámoltunk róla: a foglalkoztatottság statisztikai bővülésében a külföldön munkát vállalók számának növekedése mellett a közmunkában foglalkoztatottak számának emelkedése játszott szerepet. Utóbbi esetében a munkanélkülieknek nincs választásuk, viszont kétszer akkora összeget vihetnek haza, ha vállalják a közmunkát, mint egyébként). Közölte, hogy egy év alatt megháromszorozódott a Magyarországra érkező külföldi befektetések száma, mert a befektetők nem az újsághírek, hanem a tények alapján döntenek. "Minden héten újabb beruházásokat és gyárakat adunk át és nyitunk meg" – emelte ki. Hozzátette: Magyarország termelési központtá lett, és azt mondta: európai innovációs területté kell váljuk. Erről a döntés megszületett, a beruházások is elindultak – mondta. Magyarázatként hozzáfűzte: ők még úgy tanulták az egyetemen a kommunizmus ideje alatt, az a lényeg, hogy "a világgazdaság munkamegosztásába magasabb termelési szinten kapcsolódjunk be".
Hogy mindezen mit értett, aligha lehetett volna megkérdezni. Orbán ugyanis úgy távozott, ahogy jött: érinthetetlenül. A sajtósok külön ügyeltek arra, hogy minden sárga kitűzős benn maradjon a teremben, amíg biztonságban el nem hagyja a terepet.
