A vérszegény adat messze alulmúlja az elemzők várakozásait is.
A közgazdászok nagy többsége arra számított, hogy a magyar gazdaság két százalékkal vagy még annál is nagyobb ütemben tudott húzni az év elején. (Az ezzel összevethető úgynevezett nyers adat 0,9 százalékos bővülést mutat, de ezt megszépíti önmagában az is, hogy idén február 29 napos volt. A fent említett félszázalékos növekedési szám már figyelembe veszi ezt a szökőnaphatást, miként azt is, hogy a téli hónapokról van szó, azaz ezt a szezonális hatást is kiszűri.) Meglepte a halovány adat a nemzetgazdasági minisztert is. Varga Mihály abban bízik, a következő időszakban gyorsulás következik be.
Még cudarabb képet fest, ha azt nézzük, a megelőző negyedévhez képest hogyan teljesített a magyar gyorsnaszád. Ebben a tekintetben a rendelkezésre álló uniós statisztika szerint a magyar gazdaság teljesítményénél nem volt rosszabb, sőt itt már visszaesést kell elkönyvelni.
Az év elején kimutatott leállás elsődleges oka az uniós pénzcsapok elzáródása. A múlt év végéig lehetett lehívni az előző uniós ciklus eurómilliárdjait, egymást érték a – főként infrastrukturális, a közösségi mellett magyar állami forrásokból is finanszírozott – beruházások, az új ciklusból pedig még alig indultak meg a pénzek. Az uniós pénzeszsákból megtámogatott magyarországi építőipari projektek 2015 végével lényegében leálltak, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) által gerjesztett hazai lakásépítési őrület pedig az év eddigi részében alig éreztette hatását, nem is csoda, hogy az építőipar önmagában brutális visszaesést szenvedett el. Az építőipari termelés márciusban több mint 30 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi időszak teljesítményétől.
A megtorpanás mögött az ipari termelés gyengélkedése is áll. Ezt azonban átmenetinek tekinti Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Mint írja, két, hazánkban gyártott autómodell frissítése okozhatta a visszaesést, de „a frissített modellek piaci bevezetése után jelentősen élénkülhet az ipari termelés”. A közeljövő valamivel szebben fest, mint az első három hónap adata. Az ipar erőre kapása mellett a lakásépítések felpöröghetnek, a szolgáltatások és a lakossági fogyasztás is húzza a gazdasági növekedést. Mindazonáltal az elemzők jó része kissé visszavett az idei növekedési előrejelzéséből. A K & H Bank és a CIB Bank közgazdásza sem tartja kizártnak a mostani adatok fényében, hogy még a két százalékot sem éri el az idei expanzió, az ING elemzője 2,2 százalékra számít, de a Takarékbanknál egyelőre tartják a 2,5 százalékos becslésüket. Mindenesetre 2014-ben és 2015-ben ennél nagyobb erőben volt a gazdaság.
