Magyarázkodik a CBA: adóoptimalizáció helyett magyar terjeszkedés
A CBA egyes tulajdonosai annak érdekében hoztak létre külföldön cégeket, hogy az ország határain túlra is eljussanak a magyar termékek - reagált Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője lapunk pénteki számában megjelentekre.
Mint megírtuk: a hazai CBA lánc vezetőségéhez köthető cégekben az utóbbi években sorra jelentek meg nagyjából egy kaptafára létrehozott svájci vállakozások tulajdonosként. A részvénytársaságként létrehozott cégek kézbesítési képviselője a CBA jogásza, míg a kinti ügyvezetők a Geneva Group International (GGI) nevű üzleti - köztük adó - tanácsadással foglalkozó nemzetközi óriáscéghez kötődnek.
Mára a CBA-vezetőség többségének cégei "háza táján" találhatók ilyen svájci vállalkozások.
Fodor Attila a CBA kommunikációs vezetője az MTI-vel azt közölte: a Népszabadság cikke által sugalmazott adóoptimalizációra vonatkozó vádakat a leghatározottabban visszautasítják.
Fodor Attila azt írta: "ahogyan arról már korábban információt adtunk, a CBA komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy országhatárainkon túlra is eljuttassa a magyar termékeket. Ezen céltól vezérelve a tulajdonosaink közül páran valóban létrehoztak külföldön cégeket, bekapcsoltak külföldi vállalkozásokat".
Ebben semmilyen titok és új információ nincsen, hiszen ezen adatok nyilvánosan hozzáférhetők - tette hozzá.
Tény, hogy a CBA az utóbbi években többször is közölte, hogy külföldön kíván boltokat nyitni. Így a közelmúltban Baldauf László CBA-elnök lapunknak adott interjújában is megemlítette: Franciaországban nyitna a CBA boltot. De a láncnak szándékában áll a hazai Cent diszkontokhoz hasonló üzleteket nyitni Romániában is.
Azonban a CBA környezetében feltűnt cégek többségét Svájcban hozták létre, a CBA-üzletek svájci terjeszkedésről eleddig a lánc nem tett említést.
A "magyar termékek" elterjesztése nem is lehet olcsó mulatság. A CBA körül feltűnt svájci cégek többségét már évekkel ezelőtt létrehozták, ám eddig az nem derült ki, hogy a magyar lánc nyitott volna Svájcban üzletet. De az sem érthető, hogy a külföldi terjeszkedéshez miért van szükség féltucat, cégenként 100 ezer svájci frank alaptőkével létrehozott svájci cégekre - amelyeknél nem mellesleg a tulajdonosi kör anonimizált.
