A lap kérdésére válaszolva a nagykövet közli, hogy a magyar kormány felkérést küldött és nem utasítást adott a Molnak, amikor a magyar állam képviseletében, a vállalat legnagyobb tulajdonosaként egyebek mellett arra kérte fel a menedzsmentet, vizsgálja felül a társaság portfólióját, adott esetben készítse elő a Mol tulajdonában lévő INA-részvények eladását a horvát kormány vagy harmadik fél részére.

"A kormány eddig nem avatkozott bele abba a politikai kampányba, amely 2010 óta folyik a Mol ellen. Értékeljük azt, hogy a jelenlegi (horvát) kormány alatt kampány szinte nem folyik, eltekintve Slavko Linic pénzügyminiszter szerencsétlen kijelentésétől, amikor azt mondta, hogy a Mol rossz partner, és egy rossz partnert le lehet cserélni" - mondta a diplomata.

Iván Gábor szerint amikor politikai kampányról van szó, a magyar fél nem gondolja feltétlenül azt, hogy ezt a horvát kormány teszi, hanem olyan emberek is, akiknek politikai befolyásuk van, és nem érdekeltek a Mollal fenntartandó jó partneri viszonyban.

A nagykövet úgy látja, hogy Zoran Milanovic horvát miniszterelnök nem ért egyet a Mol ellen folytatott kampánnyal, és minapi nyilatkozatából egyértelmű, hogy a megegyezés mellett száll síkra. "Szintén értékeljük, hogy azt mondta, Magyarország tette a legtöbbet Horvátországért az elmúlt húsz évben. A miniszterelnök kijelentését komolyan vesszük, ennek számunkra nagyobb súlya van, mint a Mol ellen folytatott kampánynak" - mondta a magyar nagykövet.

A diplomata szerint a magyar kormány üzenete "politikai és diplomáciai", és - mint fogalmazott - "messze van a háborútól". Martonyi János külügyminiszter távolmaradása a csütörtöki dubrovniki energetikai fórumról ennek az üzenetnek a része. "Három év után elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor világosan és egyértelműen közzé kell tennünk álláspontunkat" - tette hozzá.

A magyar nagykövet sérelmezte, hogy a horvát sajtóban nagy nyomást gyakorolnak a tárgyalófelekre, különösen a Molra, és  Horvátországban feljelentést tettek az INA igazgatóságának (magyar) elnöke, a Mol szóvivője, és a Mol igazgatóságának mind a 11 tagja ellen, ami - mint mondta - "némiképp furcsa".

"Az igazságszolgáltatást függetlennek tartjuk, de mégiscsak van egy olyan benyomásunk, hogy az üzleti tárgyalásokon kívül fokozódik a nyomás" - mondta a nagykövet, és felhívta a figyelmet arra, hogy miközben folynak a horvát kormány és a Mol közötti tárgyalások, eljárások vannak folyamatban a Mol igazgatóságának minden egyes tagja ellen, és a magyar vállalat igazgatóságának alelnökét, Csányi Sándort a tárgyalások megkezdésének napján hívják be Zágrábban informális beszélgetésre a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) utasítására.

Iván Gábor nemleges választ adott arra a kérésére, hogy Magyarország politikai nyomást gyakorol-e a bíróságra azzal, hogy nemzeti érdekekre való hivatkozással nem adja ki Hernádi Zsoltot. Rámutat arra, hogy a kiadatás megtagadása a főügyész döntése volt, aki alapos vizsgálatot rendelt el és folytatott le. "Hernádi Zsolt együttműködött és tanúvallomást adott. Rögzítették, és a nyomozás eredményét tartalmazó más dokumentumokkal együtt megküldték Horvátországnak" - mondta a diplomata. Hozzátette, hogy az elmúlt három év kampánya során többször azonosították a Molt a magyarokkal, illetve a magyar kormánnyal.

"Türelmesek voltunk, de ez nem mehet így tovább" - szögezte le Iván Gábor. Budapest szerinte a kétoldalú együttműködésben számít Horvátországra az energiapolitikai együttműködés terén, de ami a Mol körül folyik, kétséget ébreszt, hogy létezik-e ilyen politikai akarat Zágrábban.
"A mi politikai üzenetünk nem zárja ki az INA és a Mol közötti megegyezés lehetőségét" - fejezte be az interjút a magyar nagykövet.