Magyar milliomosokat rejt a svájci kisváros
Ráadásul a magyar cégnyilvántartásban lakhelyeként is a svájci település szerepel, amely megegyezik azzal, mint ami Erős Jánosnak, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. volt vezetőjének a külföldi címeként szerepel az Abelus Rehabilitációs és Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft.-ben.
Erős nem reagált a Világgazdaság megkeresésére, akár csak Zsuga János, az FGSZ Földgázszállító Zrt. elnöke, akinek a társaságban szerepeltetett appenzelli címén lakó svájci tulajdonos sosem hallott Zsuga Jánosról.
Az OTP-vezér Csányi Sándor fia, Csányi Attila, a Bonafarm vezérigazgatója két svájci lakcímmel is szerepel a cégnyilvántartásban. A Világgazdaság megkeresésére azt válaszolta a lapnak, hogy külföldi tanulmányai miatt rendelkezett több külföldi lakcímmel is. Tanulmányainak befejezését követően – a Bonafarm megalakulásakor – azonban hazaköltözött, és így állandó magyar lakcímmel rendelkezik, svájci címe pedig semmilyen üzleti tevékenységhez nem kötött.
Az appenzelli kapcsolati háló mindazonáltal nem állhat távol Csányi Sándortól. Az Appeninn elnöke, ifjabb Ádámosi György Csányi egykori egyetemi évfolyamtársának a fia, ráadásul 2008–2009 között egy ideig a Csányi magánbefektetéseit kezelő cég vezérigazgatójaként is ténykedett. Ádámosi svájci címe egyezik Erősével, Zsuga János egy Mol-leány elnöke, a Molban pedig az igazgatóság alelnöke Csányi Sándor. A spekulációkon túl annyi közös azért van az említett vállalkozók között a telefonos érdeklődésre kapott válaszok alapján, hogy – bármi van a cégnyilvántartásban – életvitelszerűen nem a svájci településen élnek – írja a lap.
A Világgazdaság több kérdést is feltett Hans Büchlernek, a 33 éve alapított appenzelli TFP tanácsadó vagyonkezelő részvénytársaság alapító tulajdonos-vezetőjének, ám ő elzárkózott a válaszadás elől. Magyar adószakértők szerint a svájci lakcím szükséges kelléke a svájci cégalapításnak, márpedig csak így vehető igénybe a kedvezőbb adózás adta lehetőség.
