A törvénytelen sarc miatt többen felháborodottan a sajtóhoz fordultak. Tényi István Fidesz-közeli feljelentőaktivista pedig feljelentést tett a rendőrségen csalás gyanújával, mivel szerinte a kamara a vállalkozásoknak küldött hiányos és emiatt félreérthető regisztrációra (és fizetésre) felszólító leveleivel megtévesztette a címzetteket, akik – ha nem néztek alaposan utána, hogy a törvény valóban vonatkozik-e rájuk – kétezertől akár több százezer forintig terjedő összeget fizethettek be feleslegesen.
Tényi feljelentését az ügyészség azzal utasította el, hogy a kamara magatartása nem bűncselekmény. Annak vizsgálatára pedig az ügyészségnek nincs törvényes lehetősége – közölte lapunkkal a Fővárosi Főügyészség szóvivője –, hogy a kamara helyes gyakorlatot alakított-e ki egy rá vonatkozó törvény alkalmazására.
Azt a NAK sem tagadja, hogy több ezer levél mehetett ki téves címre. Csak a 7490 TEÁOR kódszámmal jelölt „M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység” legalább 4500 társas vállalkozás tevékenysége között található meg, ezenkívül pedig még van néhány olyan TEÁOR-szám, amelyekből az a következtetés vonható le, hogy az adott tevékenységet végzők kamarai tagságra kötelezhetők lehetnek.
A kamara tájékoztatása szerint ők a közhiteles nyilvántartások alapján próbálták azonosítani azokat a vállalkozásokat, amelyekről a törvény alapján vélelmezhető, hogy be kellett volna lépniük a kamarába. Ilyen a cégnyilvántartás és az ott alkalmazott TEÁOR-kódrendszer. Csakhogy egy-egy TEÁOR-kód több különböző tevékenységet is magában foglal. A 2120-as kódszámú gyógyszerkészítmény-gyártás tevékenységei közül például nem mindenkinek, csak a komposztálást végzőknek kell bejelentkezni az agrárkamarába.
Nincs olyan nyilvántartás, amelyből megállapítható lenne, hogy egy adott TEÁOR-számot használó vállalkozás az adott kód alá tartozó tevékenységek közül pontosan melyeket végzi – szögezte le kérdésünkre válaszolva a kamara sajtóosztálya. Nem tehettek mást, mondják, mint, hogy a TEÁOR-számok alapján vélelmezték a cégekről, rájuk is vonatkozhat az agrárkamarai törvény, és felszólították őket a tagdíjfizetésre. Azok a cégek, amelyek nem végeztek semmiféle mezőgazdasági vagy élelmiszer-ipari tevékenységet, a kamara honlapjáról letölthető nyilatkozatban kérhették, hogy töröljék őket a nyilvántartásból, illetve, hogy később se várjanak tőlük regisztrációt. Aki figyelmetlenségből tudomásul vette, hogy regisztrálnia kell, és be is fizette a tagdíjat, bármikor kérheti a törlését és az összeg visszafizetését.
Sokan bírálták azonban a kamarát, amiért – a kritikusok szerint – még csak kísérletet sem tett a korrekt tájékoztatásra. A vádból annyit elfogad a NAK, hogy mivel rengeteg felhívó/felszólító levelet postáztak, nem volt lehetőségük azok személyre szabására, az általános érvényű tájékoztatás pedig egyes esetekben lehetett akár félreérthető is.
Elismerték azt is, hogy megkeresték a könyvelők és könyvvizsgálók egyik szervezetét, és segítségüket kérték a cégek tájékoztatásához, de végül nem működtek együtt. Az érintett egyesület szerint egyébként azért nem, mert elfogadhatatlannak tartották annak a levélnek a tartalmát, amelyet a kamara szét akart velük küldetni.
Visszajár
Augusztus közepén járt le az agrárkamarai regisztráció és a tagdíjfizetés meghosszabbított határideje. Mivel még tart a beérkezett iratok feldolgozása, nem tudni, hányan kérik tévedésre hivatkozva a törlésüket a kamarából, és mekkora összeget kell majd visszafizetni. A pénzt mindenesetre csak az kapja vissza, aki kérte a törlését, és igazolta, hogy nem végez olyan tevékenységet, ami kötelezővé tenné a kamarai tagságot.
