– Csak pozitív változások lesznek – mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón, amelyen a kabinet által elfogadott, a magánnyugdíj-biztosítási rendszer átalakításáról szóló törvényjavaslatot ismertette. Szerinte az elmúlt évtized tapasztalatai elegendőek voltak ahhoz, hogy kellő megalapozottsággal fogjanak hozzá a rendszer átalakításához.

A legfőbb problémák között említette a magánpénztárak szövetkezeti, önkormányzati szisztéma szerinti működését, továbbá hogy a tagok nem igazi tulajdonosok, a döntéshozatali viszonyok átláthatatlanok, és jelenleg senki sem tud arra az egyszerű kérdésre válaszolni, hogy egy adott tag mekkora összegű ellátásban részesül majd.

Az elfogadott törvényjavaslat célja éretté, kiszámíthatóvá tenni a rendszert. Ennek érdekében 2013. január elsejétől a magánpénztárak megszűnnek, vagy nyugdíjbiztosító részvénytársasággá alakulhatnak. Ezzel egyértelművé, megnevezhetővé és kézzel foghatóvá válik, ki felel a döntésekért, és nem lehet a hibákat a tagokra fogni. Ahhoz, hogy létrejöhessen egy ilyen intézmény, a tulajdonosnak minimum 100 millió forint tőkefedezettel kell rendelkeznie, majd a tagok létszámával arányosan növekszik az összeg – mondta Oszkó Péter.

Ahogyan azt a Népszabadság korábban megírta, az 50 ezer főnél kisebb taglétszámú társaságok esetén 100 millió forint ez a biztonsági tőke, 50 és 75 ezer fő között 300 millió, 100 ezer fő alatt 500 millió, 200 ezer fő alatt 750 millió, 300 ezer főnél kisebb taglétszámnál egymilliárd és 300 ezer fő fölött kétmilliárd forint. A pénzügyminiszter szerint nem megalapozottak azok a vélemények, amelyek szerint néhány szereplőssé teszi a piacot a szabályozás. Szerinte a 100 millió forint elég alacsony összeg ahhoz, hogy kisebb biztosítók is megvethessék a lábukat.

A törvényjavaslat tervezhetővé teszi a jövőt, ugyanis meghatározza a járadék kiszámításának, folyósításának módját. Így bárki, bármely pillanatban tájékoztatást kaphat arról, hogy pontosan mennyi lesz a járadéka – emelte ki a pénzügyminiszter. Hozzátette, a választható lehetőségek is egyszerűek, egyértelműek lesznek. Egy inflációt követő járadékszolgáltatást biztosító és egy magasabb kockázattal, de akár magasabb hozammal járó megoldás között kell majd dönteni.  Utóbbi csak a nominális értékmegőrzést garantálná, a tényleges járadék összege ezen túl attól függ, hogyan gazdálkodik a pénzekkel az intézmény.

A biztosítók szavatoló tőkéje mellett lesz egy állami garanciaalap is – tette hozzá Oszkó Péter. A garanciák köre egyébként nem változik, továbbra sem lehet különbséget tenni nemek között, az iskolázottság szerint vagy éppen az aktuális betegségek függvényében – jelentette ki. Az egyösszegű kifizetések köre azonban szűkül. Illetve a jelenlegi szabályoktól eltérően a járadék folyósítása nem kérhető meghatározott időre, hanem életfogytiglan szól. Ugyanekkor megmarad a lehetőség, hogy egy vagy két életre szóló járadékot kérjen valaki. Ez utóbbi esetben a biztosított halálát követően a társbiztosítottként megjelölt hozzátartozó nagyjából a járadékösszeg 30 százalékára számíthat.

Ahogyan arról a Népszabadság beszámolt, a magánpénztárak tagságnak a jelenlevők kétharmadának szavazatával, 2011 végéig kell két közgyűlésen eldöntenie, hogy megszűnik-e a pénztár vagy beleolvad egy nyugdíjbiztosítóba. A fordulónap 2012. december 31., ennek alapján tehát 2013-tól a magánnyugdíjpénztári intézményrendszer eltűnik.