A magáncsőd akkor kezdődne el, ha a bankkal kötött megállapodás nem jön létre vagy az adós a megállapodásban foglaltakat nem tudja teljesíteni − írja mai számában a NAPI Gazdaság. Az eljárás során az adós vagyona, valamint jövedelme alapján törlesztési terv készülne. Ez utóbbi rendelkezne arról, hogy az adós értékesíthető vagyonának eladásából származó összeget és a jövedelmet milyen arányban kell létfenntartásra, lakhatásra és az adósság csökkentésére fordítani. Ha az adós ezt a feltételrendszert nem teljesíti, kikerül az eljárás alól, ha viszont a több évig tartó szigorú procedúrát végigcsinálja, mentesül a fennmaradó adósságtól.

Az MNB javaslata a létfenntartási és rezsiköltségek után prioritást javasol a jelzáloghitelek törlesztésére. Ugyanakkor többször előfordul, hogy a árfolyamváltozások miatt a jelzáloghitel nagysága már meghaladja a fedezetként kínált ingatlan értékét. Ezt úgy orvosolnák, hogy a jelzáloghitelt fedezett és fedezetlen elemre bontanák. A 100 százalékos hitelfedezeti szintig (ez az LTV) fennálló tartozás lenne fedezett, s így a visszafizetési tervben prioritást élvező adósság, míg az e feletti, fedezetlen részt a csődeljárás alá vont személy többi fedezetlen tartozásával együtt kezelnék. Ennek törlesztését csak akkor és olyan mértékben kellene teljesíteni, amennyiben ezt az adós jövedelme még lehetővé tenné – írja a gazdasági lap.