Eleven probléma ugyanakkor Tokajban az ültetvények rossz állapota. A készülő felmérésből kiderül, hogy az 5050 hektárnyi teljes borvidéki termőterület mekkora része alkalmas arra, hogy hosszú távon és kiszámítható minőségben termeljenek szőlőt. Biztosra vehető, hogy lesz olyan hely, ahol kiderül, teljes újratelepítésre van szükség, s lesz, ahol más, komoly beavatkozást igényel a szőlő.
Sok gazda nem mer belevágni ebbe, félve, hogy a munkák miatt néhány évig nem lesz jövedelme a szőlőből.
Tombor András felügyelőbizottsági elnök szerint segítenek majd a termelőknek, ám a hogyanról még nem tudott nyilatkozni.
Idén először már csak új feltételek szerint veszi a szőlőt a kereskedőház, tavaly év végéig 920 hektárnyi területre volt szerződésük. Ehhez jön hozzá az ötven hektár saját terület. A jelenleg bejelentkezett termelők 1100 hektáron termelnek, ami komoly előrelépés. Megdöbbentő, de igaz: ugyanakkora terület nincs művelés alatt Hegyalján, mint amennyi igen. Sokak szerint a borvidék gazdasági talpra állásához épp ezért intenzív telepítésre lenne szükség, hiszen év végén befagynak a telepítési jogok. Mások szerint nincs szükség a termőterületek drasztikus növelésére. Az ellentét ez ügyben nagy, az idő pedig fogy.
– Érthetetlen és áttekinthetetlen a borkínálat, a Tokaj Borbíráló Bizottság alapos reformra szorul, mert az átmenő borok között túl nagy mennyiség az, amit nem lenne szabad tokajiként piacra dobni
– sommázza parázs vitát kiváltó módon a helyzetet a Tokaj Fejlesztési Tanács elnöke. Tombor Andrásról egyébként sokak mondják, hogy mint az ügyvezető felügyelőbizottság első embere, a Kereskedőház valódi irányítója.
A cégnél 2014 végéig 2,2 milliárd forintot ruháztak be, ebből épült meg az új tartálycsarnok első üteme. A tolcsvai telephely teljes megújítása és a szegi látogatóközpont kivitelezése további 17 milliárdot igényel. Idén mintegy kilencmilliárdból fejlesztenek, ebből kijön egy új, tízmilliós kapacitású palackozó is. A projektek eredménye egy teljesen új technológiával működő borászati központ Tolcsván, és egy turisztikai látványosságként is működő borraktár Szegiben. A borvidéknek megígért 100 milliárdos fejlesztési pénzből további 17 milliárd kormányzati egyeztetési fázisban van. Ezt infrastrukturális beruházásokra, a sokak által szorgalmazott dűlőúthálózat fejlesztésére, valamint az oktatási struktúra kialakítására használnák fel.
Bizonytalan a Hétszőlő sorsa
Továbbra is bizonytalan Tokaj egyik legszebb, magánkézben lévő borászatának, a Hétszőlőnek a sorsa. A francia tulajdonban lévő birtok jövője azért vált kérdésessé, mert az új földtörvény nem ismeri a földhasználati jogot, amely alapján a Hétszőlő eddig működött. A cégnek tavaly év végén lejárt a földhasználati joga a Tokaj Kereskedőház területére, és a céggel nem sikerült megegyezni a folytatásról. A föld visszaadása sem tisztázná a helyzetet, mert a birtokon lévő szőlők és a technológia a Hétszőlő tulajdonát képezik. Úgy tudjuk szándék van a megállapodásra, de az álláspontok még nincsenek közel egymáshoz.
Alaposan átszabják a marketing- és kereskedelmi startégiát is, a prémium kategóriás aszú esetében pedig a luxus felé nyitnak. – A nagy tömegű bor eladására szolgáló eddigi kereskedelmi csatornák a jövőben nem működnek majd, mert nem lehet árat emelni olyan mértékben, amely mellett megérné a szőlőtermesztés Hegyalján – indokol Tombor Andárs,Hozzátéve: a jobbminőségű aszúk jelenlegi húszdolláros árszintje mellett lehetetlen nyereségesen gazdálkodni, és amíg ez így van, Hegyalja csak erodálódik.
17 MILLIÁRD
Borászati központ jön létre Tolcsván, míg Szegiben egy európai színvonalú turisztikai látványosság épül 17 milliárd forintból, ebből kijön egy új tartálycsarnok és palackozó is.
Éppen ezért a Claessens International nemzetközi tanácsadó cég koordinálásával tíz országban 62 ezer ember megkérdezésével végeztek piackutatást, hogy képet kapjanak az édes és a száraz borok piacáról. – Hiába minden reform, ha előfeltevéseink rosszak, vagy ami még rosszabb, nincsenek. Ha így lenne, akkor húsz évre előre mindent elszúrtunk – mondja Tombor.
