London sem leányálom

A 15 kérdésből álló online kérdőívvel anonim módon mérnek fontos mutatókat az Angliában élők, dolgozók, kivándorlást és hazatérést fontolgatók körében. Az adatfelvétel május végéig tart, a kutatás eredményeit a Menjek/Maradjak londoni epizódjának júniusi bemutatójával egy időben publikálják majd.

A szürkeség sokakat hamar feladásra késztet Luke MacGregor / Reuters

„Megalapozott kutatási eredmények nélkül nem alakulhat ki érvényes közbeszéd a társadalmi folyamatokról, így a migrációról sem” – állítja Papp Z. Attila, az MTA TK Kisebbségkutató Intézet igazgatója.

A brit fővárosban járva egyelőre úgy tetszik: a hazai diplomások a legkülönfélébb területekről kerülnek a brit pultok mögé: jogászok, történészek, építészek, villamosmérnökök egyaránt találhatók a soraikban. Egy passzív egyetemi félév vagy az alapképzés utáni kis szünet, jól fizető munkalehetőség viszi elsősorban Londonba a magyar fiatalokat. Az is előfordul, hogy rögtön a gimnáziumi évek után megy ki valaki szerencsét próbálni. Az első kör általában 3-5 hónapra szól.

Gyuri a testvéréhez ment ki az érettségi után, de ott is ragadt. Most a Covent Gardenhez közeli tipikus brit kocsmában dolgozik. Ugyan a fizetése 60-70 százalékát lakbérre költi, de neki így is megéri. A jattokkal és túlórákkal együtt pedig csinos kereset kerekedik ki.

„Sokan átszámítják az itteni árakat forintra, és ez alapján döntenek arról, mire költenek, vagy épp mire nem. Az esetek többségében inkább az utóbbi mellett maradnak. Ez nem jó hozzáállás. Nem szabad nagyon összehasonlítani az árakat az otthoniakkal, mert így nem fogják élvezni az itteni életet” – mondja. Ám rögtön hozzáteszi: nem mindenkinek éri meg kijönni.

Londonban a minimál órabér 6,19 font (2300 forint) – ennyit egy gyorséttermi felszolgáló is megkeres. Ha valaki heti öt napon át napi 8 órát dolgozik, akkor havi 990 fontot (369 ezer forintot) visz haza. Egy közértes árufeltöltő alapbére 1-2 fonttal lehet magasabb óránként – így az ő havi fizetése akár 1152 font (430 ezer forint) is lehet.

Aki gyorsbüfében dolgozik, alig tud megélni a pénzből Cathal McNaughton / Reuters

Ebből a pénzből azonban nagyon nehéz kint megélni, a költségek ugyanis akkor is borzasztóan magasak, ha semmire sem költ, aki kint dolgozik.

Annak a fiatalnak, akit csak minimálbéres állásba vesznek fel, inkább ráfizetés lesz a kaland: számításaink szerint havonta 12,5 ezer forinttal meghaladják majd kiadásai a várható bevételt – persze ha csak heti 40 órát dolgozik, és viszonylag kényelmesen él, például van külön szobája. Azok, akik a minél gyorsabb meggazdagodás reményében mennek ki, ennél ma is többet vállalnak. Ha 8-10-en összeköltöznek, az albérlet akár a harmadával is olcsóbb lehet. Heti 60 órányi munkával, egyéb pluszköltségek nélkül így jelentős megtakarítás is elérhető: akár 200 ezer forintot is félre lehet tenni havonta a minimálbérből. Persze ehhez vállalni kell azt, hogy heti hét nap izzasztó munka után zsúfolt lakásba tér haza az ember.

Sokaknak a nyelvtanulás is utópia marad a nagy hajtásban Luke MacGregor / Reuters

A fiatalok szerint a külföldi munka inkább csak egy jó buli, és nem igazán jelent valódi kiugrási lehetőséget. Sokan csalódnak a londoni álomban, akadnak, akik a miliőt se élvezik. Van, aki csak rövid távra tervez. Balázs recepciósként dolgozik egy belvárosi motelban, de nem tervez hosszú távra: passzív félévét tölti ki a munkával, mint mondja, kipróbálja magát külföldön, gyakorolja a nyelvet.

Ám azok számára is gyakran kudarcot hoz a kiruccanás, akiket a pénzkereseti lehetőség helyett a nyelvtanulás érdekelt volna jobban. A feszített munkatempó miatt nem lehet beszélgetni, a pult mögött vagy a boltban viszont mindig ugyanazokat a mondatokat kell ismételgetni.

A nyelvleckék szóba se jönnek: a kifizetésükért annyit kell dolgozni, hogy épp a különórákra nem jut majd idő. Egy általános, este tartott heti nyelviskolai oktatás ára 190 font (70 ezer forint) körül mozog – ezért heti 30 órával kell többet dolgozni, vagyis napi tíz órát, heti hét napon át.