Nem lesz kötelező a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás nyújtása azzal, hogy az idén megállapított támogatásokat utoljára 2015 februárjában lehet megállapítani. Ezt követően ezek a támogatások megszűnnek. Nem lehet majd igényelni a méltányossági közgyógyellátást sem, és megszűnik szeptembertől az óvodáztatási támogatás is – a dátum azért fontos, mert szeptembertől minden háromévesnél idősebb gyereket kötelező óvodába küldeni.
Erre az állapotra ráadásul jó lesz tartósan berendezkedni, tekintettel arra, hogy a költségvetést megalapozó törvény deklarálja: nem fogadható el semmilyen bővítés vagy plusz. „Új közfeladat kizárólag az annak ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén írható elő vagy vállalható. Ha a pénzügyi fedezet már nem áll rendelkezésre, intézkedni kell a közfeladat megszüntetéséről.” Utóbbi azt is jelentheti, hogy a jövőben a költségvetés helyzetétől függően további szűkítések is elképzelhetők.
A javaslat szerint gond mindazonáltal nincs, hiszen az állam az önkormányzatok hatáskörébe utalja a kötelezőkön túli juttatások nyújtását. A szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyekről annyit ír elő, hogy a település a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére támogatást nyújt. A települési támogatás egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzatnak rendeletben kell meghatároznia. Azt, hogy mit jelent a helyi viszonyokhoz mért támogatás, nem rendezi a javaslat, bár annyit egyértelművé tesz a költségvetési törvény: a szegényebb önkormányzatok plusztámogatást kapnak az államtól a megnövekedett feladatok finanszírozására. Ez a többlet 48 milliárd forint.
Elég nehéz összefésülni, mi mennyi is lesz 2015-ben, a költségvetési törvény ugyanis összevonva tartalmaz többfajta támogatást, ráadásul az egyes pontok nem is hasonlíthatók egy az egyben össze. Annyi bizonyos, hogy a családi pótlék és a gyes összege csökken – előbbi azért, mert kevesebb gyerek születik, utóbbiból pedig a gyed extra visz el. Persze a gyed nem nő annyival, mint amennyivel a gyes csökken, de legalább emelkedik. Kevesebb lesz a rokkantsági és rehabilitációs támogatás, a közgyógyellátás, a terhességi-gyermekágyi segély is. Összességében érdemben nem változik az egyes tételek végösszege, nagyjából 1200 milliárd forint használható majd fel. Ebből elég rejtélyes mindazonáltal az önkormányzatoknak rendelt tétel: ez jövőre 244 milliárd forint. Ez a tétel az idei büdzsében még szétdarabolva jelenik meg, mindösszesen 210 milliárd forintot tesz ki.
A valódi különbség az lesz 2015-ben, hogy a nem kötelező juttatásokat az önkormányzatok rendeleti úton szabályozva oszthatják ki – már ha akarják. Ez nemcsak az adott önkormányzat anyagi helyzete miatt lehet torzító, hanem amiatt is, hogy a helyi korrupció, speciális gazdasági viszonyok, összefonódások erősen befolyásolhatják a végeredményt. A trafikleosztás is elég jól mutatta, hogy a polgármesterek, önkormányzati képviselők rokonai, ha akartak, jó kis trafikokat szerezhettek. S miért kerülne ez más elbírálás alá, mint a segélyek jogosultságának megítélése?
 |
Az óvoda kötelező lesz, de segítség már nem jár hozzá
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Ami az önkormányzatok erőforrásait illeti, hiába nyújt az állam majd 50 milliárd forint támogatást a szegényebb helyhatóságoknak, könnyen megeshet, hogy a budai kerületek önkormányzatai jóval több segélyt fognak majd kifizetni, mint mondjuk a prügyi járás települései Borsodban.
A segélyek nyirbálásának valószínűleg nincs vége. A szociális támogatási rendszer digitalizálásától ugyanis a kormány azt várja, hogy még áramvonalasabb lesz a segélyezés, megszűnnek a párhuzamosságok, a visszaélések és az állítólagos sunyiságok. Maga a kezdeményezés 2013-ban indult uniós támogatással. Az adatbázisban a különböző hatóságok, intézmények, önkormányzatok által megállapított támogatások egyszerre válnak láthatóvá, vagyis meg lehet majd állapítani forintról forintra, hogy mekkora támogatást kap a lakosság – ez ma az adatbázisok átjárhatatlansága miatt lényegében lehetetlen feladat.
Az adatbázisba jövőre minden nyújtható szociális és gyermekvédelmi támogatás belekerül, vagyis akár személyre bontva is áttekinthetővé válik, hogy ki milyen támogatásokat vesz igénybe. Ennek fényében megfelelő szabályozással a „támogatáshalmozókat” vissza lehet fogni, így a költségvetés további milliárdokat spórolhat meg, s tovább szűkítheti az ellátásban részt vevők számát.
Jövőre változni fog a szülés után járó támogatások számítási módja, így a terhességi-gyermekágyi segély szabályai is módosulnak – a neve eleve csecsemőgondozási díj lesz. A változások java része egyébként teljesen formális, és nem hoz majd érdemi változást az anyák számára.
– Ha például egy kismama 2015 februárjában válik jogosulttá csecsemőgondozási díjra, akkor a 2014. május–november havi jövedelmek napi átlaga lesz az ellátás alapja, szemben a hatályos szabályozással, ami a 2014 teljes évi átlagjövedelem – mondta lapunknak Honyek Péter, a PricewaterhouseCoopers szenior menedzsere. Jövőre szerzői jövedelemmel járó munkát sem lehet végezni a gyermek egyéves koráig, vagyis az íróknak, szobrászoknak le kell tenniük a pennát és a vésőt – bár utólag meglehetősen érdekes lesz annak megállapítása, hogy egy adott műalkotás pontosan milyen időszakban készült.
A csecsemőgondozási díjra átnevezés valószínűleg nem jelent majd semmilyen változást, az inkább annak lehet következménye, hogy a jogszabályban mindenhol lecserélték a terhesség szót várandósságra. A gyerekvállalást a kormány ugyanis semmiképpen nem akarja tehernek nevezni. Arról egyelőre nincs hír, hogy 2016-tól az áldott állapot kerül-e a jogszabályba, vagy inkább a szíve alatt hordja formulát szeretnék használni.
