|
Ki szavatol a sonka biztonságáért?
M. Schmidt János / Archív |
Elvileg ugyan bontott élelmiszerrel, különösen hússal kizárólag OKJ-s végzettséggel rendelkező, így élelmiszer-higiéniai ismeretekkel is felvértezett munkavállaló foglalkozhat, azonban szakmai forrásaink szerint általános jelenség, hogy a hazai munkaerőhiányban a kiskereskedők és állítólag a hivatalos munkaügyi ellenőrök is gyakran szemet hunynak afölött, ha képzetlen eladók nyúlnak az élelmiszerhez.
De nem csak az élelmiszer-kereskedelemben nagy a szakemberhiány: a műszaki áruházak is úgyszólván lasszóval fognák a rutinos, gyakorlott pénztárosokat – ha lennének ilyenek. Helyettük egyre gyakrabban néhány napos gyorstalpalón felkészített alkalmazottak ülnek be a kassza mögé. Az egyik nagy műszaki áruházzal előfordult, hogy tulajdonosváltás miatt néhány hónapra be kellett zárni a boltot, ám az alkalmazottaknak megígérték, hogy az új tulaj állást ad nekik. Azonban mire az új tulajdonos csatasorba tudott állni, a korábbi munkavállalók zöme már nyugatra távozott.
A Blokkk.com szakmai portál összesítése szerint az uniós piacokon ma is több tízezer kereskedelmi állást hirdetnek, a legtöbbet német nyelvterületre, így csak Németországban harmincezer szakembert keresnek az ottani üzletekbe, méghozzá a hazai, ágazati bérekhez képest rendkívül magas, négy-ötszázezer forintos fizetésért.
Ehhez képest a magyar munkáltatók csak 120-150 ezer forint bruttó bért tudnak kínálni, ráadásul úgy, hogy a tapasztalt alkalmazottak távozásával egyre több pluszmunka hárul az itt maradt munkavállalókra. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat júniusi adatai szerint a kiskereskedelemben jelenleg is csaknem négyezer munkavállalót keresnek.
Igaz, elvileg lenne jelentkező ezekre a helyekre, hiszen – utal rá a szakportál – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2015 első negyedévében 36 ezer azoknak a munkanélkülieknek a száma, akiknek az utolsó munkahelye a kiskereskedelem volt, ám feltehetően az állásportálokon folyamatosan hirdető nagy láncok a képzett munkaerőt keresik.
Korábban csak a Dunántúlon hiányzott a gyakorlott szakember – mondja Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke –, itt érvényesült leginkább ugyanis Ausztria elszívó hatása. Mára azonban ez országos jelenséggé vált, így például a jászsági áruházak vezetői is panaszkodtak arról, hogy most már képtelenek használható munkaerőhöz jutni az eddigi munkabéreken.
Sáling József és a szakszervezet szerint két lépcsőben, legalább harmincezer forintos béremelésre lenne szükség ahhoz, hogy itt tartsák a szakembereket, így szerintük az őszi bértárgyalásokon is ezt az álláspontot fogják képviselni. A helyzet rákfenéje, hogy a nagy munkáltatók így is félnek hozzányúlni a munkaerőköltségekhez, inkább további spórolással, összevonásokkal próbálják elkerülni a költségnövekedést, illetve azt, hogy a cég veszteséges legyen.
A parlament ugyanis még tavaly ősszel hozott egy törvényt, miszerint két év veszteséges működés után kötelezően be kell zárnia az áruházaknak. Így azok kettős szorításban vannak: egyre kevesebb munkással próbálják nyitva tartani üzleteiket – egy százalékkal nőtt a szektor foglalkoztatottsága, ám hat százalékkal bővült a forgalom, vagyis a munka több –, miközben a legtöbb nagy lánc súlyos mínuszokat produkált, így számukra létkérdés, hogy az idén legalább nullszaldóra hozzák ki az eredményt.
