Megdöbbentő javulás az inflációban
Márciusban a fogyasztói árak 2,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – közölte a KSH, alaposan meglepve ezzel a 2,5-2,7 százalékos pénzromlási ütemmel számoló elemzőket. Ez már nem is hét, hanem egyenesen 38 éves csúcs, alatta marad a 2006 áprilisában mért 2,3 százaléknak is. Idén februárban 2,8 százalékos volt az éves infláció.
A rezsicsökkentés tovább éreztette árleszorító hatását, hiszen mind a háztartási energiáért, mind a ruházkodási és a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve. Abban viszont semmi meglepő sincs, hogy a fogyasztási adókkal leginkább terhelt élvezeti cikkek drágultak a legnagyobb mértékben, 11,7 százalékkal.
Tavaly márciushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 3,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a liszt (14,7 százalék), az idényáras élelmiszerek (11,7 százalék), a sertészsiradék (11,1 százalék), a száraztészta (8,7 százalék) és az étolaj (6,2 százalék) ára.
Átlag feletti volt az árnövekedés (3,8 százalék), ezen belül a szemétszállítás 7,6, a helyi tömegközlekedés 5,4 százalékkal drágult. Az egyéb cikkek árai átlag alatt növekedtek (1,5 százalék). Árcsökkenés volt megfigyelhető a ruházkodási cikkek (0,4 százalék), a tartós fogyasztási cikkek (2,2 százalék) és a háztartási energia (8,1 százalék) esetében. Ez utóbbin belül a vezetékes gázért és az elektromos energiáért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, míg a távfűtés ára 11,7 százalékkal csökkent 2012. márciushoz képest – írja a KSH.
Februárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára kismértékben nőtt (0,1 százalék). Ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség és gyümölcs) 2,0 százalékkal, a párizsi, kolbász 1,1 százalékkal drágult. Csökkent azonban a csokoládé, kakaó (4,5 százalék), a tojás (3,1 százalék), a liszt (1,3 százalék) és a cukor (0,8 százalék) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent.
A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek árai emelkedtek, 0,8 százalékkal, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően. Az átlagot meghaladó mértékben drágultak a szolgáltatások (0,6 százalék), míg a szeszes italok, dohányáruk áremelkedése az átlaggal megegyező volt (0,3 százalék). Az egyéb cikkek (ide tartoznak: lakás-, háztartás- és testápolási cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) körében kisebb mértékű árnövekedés volt megfigyelhető (0,1 százalék), ezen belül a járműüzemanyagokért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energiáért és a tartós fogyasztási cikkekért 0,2-0,2 százalékkal kellett kevesebb fizetni, mint egy hónappal ezelőtt.
Ami a hatásokat illeti, az tisztán látszik, hogy az infláció és a kamatpolitika alakítása közötti szerves kapcsolat lazul, a jegybanki háromszázalékos cél alatt stabilizálódó pénzromlási ütem azt jelenti, hogy erről az oldalról semmilyen veszély sem fenyegeti a monetáris tanács által tavaly augusztusban hét százalékról elindított kamatvágási ciklus folytatását, a jelenleg öt százalékon álló ráta további csökkentését.
Igaz, a jegybank mozgástere jelentősen beszűkült, az óvatosabb elemzők szerint még két alkalommal dönthet 25-25 bázispontos kamatcsökkentésről az új összetételű tanács anélkül, hogy a forint euróval szembeni árfolyama megint a 300-as szint fölé szaladjon. Vérmesebb elemzők a négyszázalékos mélypont elérését valószínűsítik, mindez azonban elsősorban annak a függvénye, mennyire tartósul a közeljövőben a befektetői bizalom a nemzetközi piacokon.
A ciprusi válság ellenére az utóbbi hetek, hónapok sem erodálták olyan mértékben a magyar eszközök iránti keresletet, hogy a monetáris tanácsnak szünetet kellene tartania áprilisban, azaz átmenetileg leállna a kamatcsökkentésekkel.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az infláció visszaesését túlnyomórészt az élelmiszeráraknál, dohánytermékek áránál, valamint az üzemanyagáraknál jelentkező magas bázis okozta. A belső kereslet hiányát tükrözi, hogy a gyengébb forintárfolyam hatása nem érezhető az inflációban, valamint az élelmiszerárak a korábbi előrejelzésekhez képest lassabban növekedtek, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek tavalyi meredek emelkedését. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami később akár lefelé mutató meglepetést is okozhat.
Az infláció bázishatások miatt a következő hónapokban 1,7 százalékig mérséklődhet, amit részben az üzemanyagárak tavalyi magas bázisa, részben az üzemanyagárak jelenlegi csökkenése is támogat. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció mérsékelt marad, ezért decemberig 2 százalék körül ingadozhat az infláció.
Az alacsony inflációt a további rezsicsökkentések (pl. szemétszállítási díj, csatornadíj, vízdíj) is támogatják. Az idén 2,2 százalék, jövőre 3 százalék lehet az átlagos infláció. Mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalék inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat, amit a piacok áraznak is, a határidős kamatlábpiac 125bp-os további kamatcsökkentést áraz 6 hónapon belül. A további kamatcsökkentéseket támogathatja a kockázati felár visszatérése a tavaly év végi szintekre.
Azonban a forint sérülékenysége óvatosságot indokol. A nemzetgazdasági szereplők a mérlegkiigazítási folyamat, ill. javuló, de továbbra is gyenge üzleti és fogyasztói bizalom miatt a kamatcsökkentések hatására aligha élénkítik a keresletet, így a kamatcsökkentések a reálgazdaság felől nem jelenthetnek érdemi kockázatot az inflációra nézve.
Az év második felében ugyan a belső kereslet enyhe élénkülésére számítunk, ez azonban nem lesz elég erős ahhoz, hogy az inflációra nézve kockázatot jelentsen. Ezért arra számítunk, hogy amennyiben a forint gyengélkedése csupán átmeneti, év közepéig 4,50 százalékra, az év végére 4,25 százalékra csökkenhet az alapkamat, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, ill. a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges – írja gyorsértékelésében Suppan Gergely.
