Csupa megválaszolatlan kérdés
E közben az EKÁER működését megalapozó jogszabályokat még ki sem hirdették, és a piaci szereplők tengernyi kérdésére a szakminisztérium, illetve a NAV felkészítő anyagaiban sincs válasz. Senki nem tudja megmondani például, hogy a január elseje utáni áruszállításokat jogszerűvé tevő EKÁER-számok igényléséhez hogyan azonosítják be a különféle termékeket.
Magyarország uniós csatlakozásakor ugyanis az erre szolgáló vámtarifaszámok megszűntek. Az új lista összeállítása éppen csak elkezdődött, egy-egy elírás pedig nagyon sokba kerülhet. Egészen konkrétan az EKÁER-számban vagy a fuvart lebonyolító kamion rendszámában egyetlen elütés az áru nettó értékének negyven százalékába kerülhet. Ekkora összegre rúg legalábbis a tervek szerint kiszabható bírság.
Kiszűrnék a csalókat
Az EKÁER lényegében egy elektronikus fuvarlevél. Mielőtt egy teherautó útnak indul, szállítmányát és rendszámát fel kell vinni a NAV rendszerébe, és hozzá kell rendelni egy azonosító számot. Ezután az útdíjak megfizetését is ellenőrző kamerákkal, illetve rendszerrel nyomon lehet követni az áruk útját és így kiszűrni azokat a szállítmányokat, amelyek után nem fizették meg áfát, de azt is könnyebb lesz elkapni, aki egy fiktív tétel után igényelne vissza adót.
De a szabálykövető árutulajdonosok döntő hányada sem ússza meg ingyen a kormány piactisztító háborúját. A kockázatosnak minősített áruféleségek, azaz mondjuk az élelmiszerek döntő hányadának szállítása esetén, a fuvaroztatók többségének, az előző két hónapnyi áruforgalom 15 százaléknak megfelelő összeget biztosítékként be kell fizetni a NAV számlájára. Amivel aztán hatvan nap után számol el az adóhatóság.
És mert a magyarországi logisztikai központokba, depókba érkező, illetve az onnan kiszállított áruk után egyaránt jár az államnak a biztosíték, a 27 százalékos áfa garantálására a nagyobb üzletláncok akár harmincszázaléknyi biztosítékot is befizethetnek.
Azaz, az állami számlán éves szinten 150-200 milliárd forint is megfordulhat.
Amin az sem változtat, hogy az NGM hatástanulmánya szerint az EKÁER bevezetése a piaci szereplőkre, nagyjából 130 ezer gazdasági társaságra, semmiféle adminisztratív terhet nem hárít. Mi több, a tárca szakértői arra jutottak: a piaci szereplőknek előnye vagy hátránya sem származik az árukövetés kötelezővé tételéből. Amihez mellesleg állítólag minden rendelkezésre is áll. Legfeljebb az nem tűnt fel senkinek, hogy az elfogadott jogszabályok hiányoznak, az érintetteket nem tájékoztatták, és a rendszer működését sem próbálta még ki senki.
A NAV mindent tud majd?
Vásárhelyi szerint érdemes lenne tisztázni a többi között, hogy az áru feladója miért is felelős. Ki fizeti a szállítmányozó, a fuvaros többletköltségeit, ha a hibás EKÁER-szám miatt a NAV egy szállítmányt zár alá vesz, és a teherautót egy lerakóhelyen hosszabb ideig, napokig, netán hetekig várakoztatják.
De érdekes kérdés az is, mi alapján és ki dönti el, hogy a közúti ellenőrzéseknél milyen kereskedelmi láncok autóit állítják meg. Nagyobb figyelmet kapnak-e a multinacionális cégek árui, mint mondjuk a CBA fuvarjai? És ha már a kereskedelemben zajló versenynél tartunk, aggályokat vet fel, hogy az áruk bejelentési kötelezettsége nyomán a NAV tisztában lesz azzal is, melyik kereskedő mennyiért szerzi be a tejet, kenyeret vagy éppen az autósoknak árult téli szélvédőmosó folyadékot.
Azt pedig nem tiltja semmi, hogy adatokat adjon át a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal vagy akár a Nemzeti Közlekedési Hatóság számára is. Akiknek az üzleti titoknak számító információkhoz lényegében semmi közük.
Három hónap tesztelést kérnek az érdekképviseletek
Az EKÁER rendszer egyetlen, alighanem valóban működőképes része a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. kamerás hálózata. Az áfacsalások elleni harcban is szerephez jutó elektronikus útdíjrendszer berendezései a szolgálatba állításuk óta eltelt másfél évben bizonyítottak. Olyannyira, hogy az áruszállító vállalkozások sem kételkednek benne, hogy az EKÁER-számok leolvasása sem haladja majd meg az informatikai rendszer képességeit.
Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary ügyvezető főtitkára lapunknak is inkább arról beszélt: csaknem háromezer vállalkozást tömörítő szervezetük elnöksége sürgeti, hogy a kormány folytassa a fuvarozók versenyképességének javításáról megkezdett tárgyalásokat. Egyúttal kezdeményezik az EKÁER majdani működését meghatározó jogszabályok módosítását is. Elfogadhatatlannak tartják ugyanis, hogy ha egy közúti fuvarozónak a hibás azonosítószám miatt anyagi hátránya keletkezik, kárigényét csak polgári peres úton érvényesítheti. A rendszer januári bekapcsolása után beígért egy hónapos türelmi idő helyett pedig legalább három hónap tesztelést tartanak indokoltnak.
„Eszed, nem eszed, nem kapsz mást"
A fuvarozóknak javasolják, hogy az EKÁER-köteles áruk szállításánál fokozott körültekintéssel járjanak el. Regisztrálatlan fuvarfeladattal ne induljanak útnak, és az áru tulajdonosától ne fogadják el a feljogosítást az EKÁER-adatok megváltoztatására. Utóbbi ugyanis azzal járhat, hogy ha teherautóik rendszámát maguk viszik be a NAV rendszerébe, az esetleges hibákért is felelőssé tehetők. De kérik azt is, hogy tagvállalkozásaik a költségeik megtett úttal arányos útdíjrendszer kiterjesztése nyomán keletkező növekedését érvényesítsék áraikban.
Rendeletből csak tervezetet láttak
Az Országos Kereskedelmi Szövetség levélben kérte a kormányzatot, adjon türelmi időt a kereskedőknek, illetve a beszállítóknak az EKÁER bevezetésére. Bár a NAV januárban még nem bírságol, de a kereskedők szerint még annyi a bizonytalanság, hogy félő, a jelenlegi formában egy hónap múlva sem tudnak elindulni EKÁER-számokkal szállító teherautók. Hiányzik még a végrehajtási rendelet is, ebből az érintettek eddig csak tervezetet láttak. Ezért a vállalkozások nem tudták elkezdeni informatikai rendszereik felkészítését az indulásra. (B. Z.)
Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete főtitkára ugyanakkor úgy tartja: az EKÁER rendszer előírásainak teljesítése elsősorban nem a közúti áruszállítást végző cégek feladata. Ennek megfelelően nem fogadják el, hogy a szakmai érdekképviseletükhöz tartozó vállalkozásoknak a kormány piacvédelmi intézkedései költségnövekedést okozzanak. Azt pedig érthetetlennek tartja, az illetékesei miért gondolták, hogy minden előzetes egyeztetés nélkül bevezethetnek egy ilyen jelentőségű rendszert.
Az európai gyakorlatban – legalábbis szerinte – a legkevésbé sem elfogadott, hogy egy ötlet a megjelenését követő két beszélgetés után, az „eszed, nem eszed, nem kapsz mást" elv mentén, akár működésképtelen elképzeléseket is lenyomnak egy-egy gazdasági szektor képviselőinek a torkán. Ez azért sem megy, mert a feketelevesen nem azok keresnek, akikkel megetetik.
