A Magyar Közgazdasági Társaság kedd délután a 2014-es költségvetés elfogadása és az újabb jegybanki kamatcsökkentés után rendezte meg immár szokásos év végi vitáját az előrejelzők előrejelzéseiről. Az eltérések hibahatáron belül maradtak. Erre az évre a GKI egyszázalékos, a Kopint 1,2, a Pénzügykutató 0,9 százalékos gazdasági növekedést vár. Jövőre kicsit nagyobb a különbség: 1,3, 2 és 1,6 százalék.

A beszélgetés most nem a számok körül forgott igazán. Tavaly ilyenkor ez évre változatlanságot jósoltak. Ehhez képest valóban nagyobb ütemet diktált a magyar gazdaság. De Vértes András, a GKI elnöke ezt azzal magyarázta, hogy a 2012-es nagyon rossz mezőgazdasági év után sokkal jobb jött. Ha ezt a hatást kiszűrnénk, érdemben nem növekedett volna a gazdaság. Igaz, egy évvel korábban az nem 1,7, hanem csak egy százalékkal esett volna vissza.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója ugyanakkor az iparban, az építőiparban és a magánberuházásokban is élénkülési jeleket lát. Vagyis egyelőre nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy hosszabb távon is érvényesül-e a gazdasági pályát évtizede meghatározó leszakadási forgatókönyv.

Ezzel Vértes András szavaira is utalt, miszerint a mostani átmeneti élénkülés csupán agrárszektor jobb teljesítményéből és az uniós pénzek erőltetett lehívásából táplálkozik, viszont ezek a hatások részben már a jövő évi választások után mérséklődnek.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa az egyszeri hatásokra helyezte a hangsúlyt. Szerinte a fogyasztásnövekedés abból a reálbérnövekedésből adódik, amely az infláció mesterséges leszorításából származik.

Az idei költségvetés a ténylegesnél jóval nagyobb inflációs előrejelzésen alapul. A jövő évi 2,4 százalékra épül, holott a jegybank friss jelentésében 1,3 százalékot vár. Hozzátette: elmaradt a költségvetési stabilizáció, a legkülönfélébb adóötletek aláásták a növekedés alapjait. Ennek ellenére a hiány a GDP három százaléka alatt marad, mert a kormány mindenképpen el akarja kerülni, hogy az uniós túlzottdeficit-eljárás újrainduljon.

Vértes András a magyar gazdaság rossz nemzetközi megítélésére is felhívta a figyelmet. Példaként említette, hogy a magas kamatok mellett felvett dollárkölcsönhöz képest Kolumbia is olcsóbban jutott pénzhez. Petschnig Mária Zita ezt megtoldotta azzal, hogy azért nem javítják a besorolást a nagy hitelminősítők – hiába szólította erre fel őket Matolcsy György jegybankelnök –, mert az egyensúlyjavulás nem tartós. Az viszont nyilvánvaló - mondta Palócz Éva, s ebben nem alakult ki vita -, hogy az MNB helyesen használta ki a helyzetet, amikor levitte a kamatot. Igaz, ennek emelése is szóba jöhet, ha a nemzetközi folyamatok megkívánják, vagy ha az infláció mégis gyorsabb ütemet vesz fel.

Mit hozhat a választási év? Politikai előrejelzésbe senki sem bocsátkozott, a gazdasági helyzetben érdemi változásra viszont egyik részvevő sem számít, sőt Vértes András még 2015-ben sem. A GKI nemrég közzétett kilábalási elképzelései keretében többek között új kerekasztalmegbeszélést sürget a demokratikus pártok között. Szerintük az „elvesztegetett évtized” közös bűn. A kérdésre, hogy egyáltalán lehetséges-e a vélemények áthidalása a leszakadás, lehidalás folyamatának megállítására, Petschnig Mária Zita és Palócz Éva is igennel válaszolt.