Az idei élénkülés szinte csak átmeneti forrásokból táplálkozik: a tavalyi nagy visszaesés kedvező bázist teremtett erre az évre, a jobb időjárás eredményezte nagyobb mezőgazdasági termés, és az EU-források sietős lehívásában megtestesülő állami beruházások, valamint a fenntarthatatlan rezsicsökkentéssel serkentett fogyasztás. E belső tényezők és a recesszióból szintén kivergődő Európai Unió által nyújtott támogató külső környezet együttesen járulnak hozzá, hogy a magyar gazdaság idén a vártnál nagyobb ütemben, egy százalékkal növekedik, de – mint Vértes András elnök kifejtette a GKI friss prognózisának szerdai bemutatóján – ez a lendület csak a választásokig marad fenn, utána azonban fékezésre kényszerítenek egyéb tényezők, a környező országokhoz képest rosszabb üzleti, jogi és befektetési helyzet.

Az idei nemzeti össztermék így is a 2011-es szint alatt reked. S ha a magnövekedés elemeit rakjuk össze, vagyis a mezőgazdasági termelés és a költségvetési szféra beruházásait kivesszük az adatsorból, akkor a gazdaság stagnál ebben az évben, igaz, ez esetben tavaly is csak egy százalékkal esett vissza. A bankrendszer nem tudja ellátni gazdasági funkcióit, a vállalatok hitelállománya a jegybank (MNB) hitelezési programjának hatására elérte az egy évvel korábbi szintet. A háztartások hitelállománya csökken. Az alacsony betéti kamatok miatt a bankbetétek csökkennek, a készpénzállomány látványosan bővül, és nő az állampapírok és befektetési jegyek szerepe.

A magánszektor beruházási tevékenysége erőtlen, s inkább csak pótlásra szorítkozik, nem bővítésre. A foglalkoztatási számokat is csak a közmunkások javítják, a versenyszférában valójában csökkent a foglalkoztatás. Idén a beruházások négy százalékkal bővülhetnek az EU-pénzek felhasználása nyomán, de ezzel tetőzik egyelőre ez a folyamat. A GKI úgy számítja, hogy 2014-ben csak két százalékkal emelkedik az állóeszköz-felhalmozás. Ez előrevetíti, hogy 2015-ben sem gyorsít a gazdaság.

Jövőre az államháztartás hiánya a GDP 2,9 százaléka lesz, évközi egyenlegjavító lépések nyomán, de az adósságráta csak minimálisan mérséklődik, mértéke azonban nem felel meg az új, de ránk még nem érvényes uniós szabálynak. A külső egyensúly javulása megáll, s a valódi foglalkoztatás is stagnál majd, a közmunka kiterjesztése és a külföldi munkavállalás persze árnyalja majd ezt a kedvezőtlen képet. A reáljövedelem két százalékkal, a lakossági fogyasztás 1,5 százalékkal emelkedhet. Az 1,3 százalékos növekedés az első félév gyorsabb és a második hat hónap lassúbb ütemének átlagát tükrözi.

A GKI szakértői úgy látják, hogy választási gazdaságpolitika körvonalazódott, az osztogatás terheit a kormányzat a tőle már megszokott módon elsősorban az üzleti szférára igyekszik hárítani. E körbe tartozik a rezsicsökkentés is. Illetve a mesterségesen leszorított infláció – idén 1,8, jövőre 2,1 százalék várható –, amit a jegybanki döntéshozó testület a kamatok csökkentésével követ. Az alapkamat lemehet három százalékra, vagy még alacsonyabb szintre, bár a GKI elemzői szerint egy-másfél évre előretekintve 3,5-4 százalékos infláció valószínűsíthető. Vagyis belátható időn belül emelni kell a kamatot. A forint meggyengült árfolyama is óvatosságra int.

Gazdasági kilábalási koncepciójának második verzióját is közzétette szerdán a GKI. Ennek lényege, hogy Magyarországra újabb elvesztegetett évtized vár, ha nem áll helyre a társadalmi párbeszéd intézménye, ha nem sikerül tőkét és beruházásokat szerezni, ha nem mozdul el az adórendszer progresszív irányba, ha nem csökkennek a cégeket sújtó különadók, ha nem tudunk a többsebességűvé váló unióban a mélyen integrálódó, versenyképes fejlődést célzó maghoz csatlakozni.