A külföldiek elvihetik az árut a hazai polcokról

Miután a kormányzat lényegében alig-alig reagált a tejesek nyár eleji petícióira, illetve tüntetéseire, ezért a termelők most újra szervezkedni kezdenek: rövidesen a nyomtatott vidéki és a szakmai sajtóban hirdetéseket fognak közzétenni, majd október első felében immáron az egész országból akcióra fogják hívni a hazai tejtermelőket. Közben már javában monitorozzák a piaci végfogyasztói árakat, és próbálják kiszűrni azokat a renitens piaci szereplőket, akik rendre gyanúsan alacsony – áfacsaltnak tűnő – tejet tartanak a polcokon, vagy más módon próbálják letörni a hazai tejárat. Ezt követően, október második felében újabb demonstrációkra számíthatnak azok a kiskereskedő piaci szereplők, akik rendre letörik a piaci árat.

Nyár elején tejtermelők Budapesten vágtak át szarvasmarhákkal. A látvány megismétlődhet Földi Imre / Népszabadság

László Róbert közölte azt is: a múlt héten lefolytatott árvizsgálataik szerint a termelői nyerstej-árak emelkedésének a legnagyobb gátja jelenleg a kereskedelmi láncok közül a Lidl. Válaszul a Lidl csak annyit mondott, hogy minden tejtermék-egyeztetésen részt vesz, és igen nagy hangsúlyt fektet a termékskálájában a magyar tejtermékekre, így tavalyhoz képest 6 millió literrel több magyar tejet és 400 tonnával több magyar sajtot vett át a magyar termelőktől. „A Lidl Magyarország elkötelezett híve a magyar gyártók által előállított termékeknek, ahol arra törekszünk, hogy szortimentben minél nagyobb arányban legyenek jelen ezek a termékek, melynek körét vállalatunk a vásárlók igényeinek megfelelően, önállóan alakítja" – írta a lánc a Népszabadság megkeresésére.

Visszafogottabban nyilatkozott a nyári tüntetések egyik fő szervezője, Hegedűs Imre. A bicskei Mezőgazdasági Zrt. ügyvezetője szerint már most sokan kezdtek exportálni, ami némileg lehűtötte a kedélyeket a szakmában, azonban azt Hegedűs is elmondta: a nyár elején felvetett alapprobléma azóta sem oldódott meg. Így a kormányzat nem hajlandó az UHT tejek áfájához hozzányúlni, pedig azzal elejét lehetne venni az újra és újra elharapódzó adócsalásnak, aminek a végén a tisztességes tejtermelőket éri súlyos kár. Azaz: az exportpiac fellendülésével kis levegőhöz juthatnak az ágazat szereplői, ám idő kérdése, hogy újra olyan válság söpörjön végig a hazai tejágazaton, mint ami idén tavasztól nyár közepéig tartott.

Hegedűs Imre úgy látja, hogy nem csak a kiskereskedők árletörésével van gond. A probléma ezen túlmenően szerkezeti: Magyarországon nem valósult meg a tejpiaci integráció, így külön kézben van a legelő, a termelés, a feldolgozás, ez a széttöredezettség pedig állandósítja azt a helyzetet, hogy az ágazat nagyon nehezen tud egységesen fellépni a saját érdekében. Másfelől a feldolgozók nem fektettek be termékfejlesztésbe, így Magyarországnak nincsenek olyan tipikus magas hozzáadott értékű, versenyképes tejtermékei, mint amilyenek például az olasz vagy francia sajtok.