Kő kövön nem marad

Nem járnak jó idők a honi építőiparra. Az alapanyaggyártók megrendelései jelentősen visszaestek, különösen igaz ez a téglák esetében. Egyszerűen nincs belső piac - panaszkodnak a piac szereplői. Ezzel együtt akadnak olyanok, akiket kevéssé érintett a globális krízis, igaz, ezek a cégek a kifejezetten igényes, nem sorozatgyártású termékekkel vannak jelen a piacon.

Drasztikus visszaesés tapasztalható az év eddig eltelt részében az építőipari alapanyagok forgalmában. A legkomolyabb csökkenés talán a téglaértékesítés területén érzékelhető - mondta a Népszabadságnak Kató Aladár, a Magyar Téglás Szövetség elnöke, a Tondach Magyarország vezérigazgatója. A visszajelzések szerint a gyárakhoz idén beérkezett rendelésállomány 70-75 százalékkal marad el az elmúlt év hasonló időszakától, míg az eladásokban 50-60 százalékos a csökkenés. Emiatt szinte a legkorszerűbbektől a hagyományos üzemekig szinte az összes hazai téglagyár áll. - A belföldi értékesítés szinte teljesen leállt - folytatta.

- Ennek egyértelműen az az egyik meghatározó oka, hogy a piacon egyszerűen nincs pénz, a források szinte teljesen elapadtak. A bankok a beruházási és a lakásépítési hitelezést is drasztikusan csökkentették - vélekedett a szövetség elnöke. - Ráadásul bizalomhiány tapasztalható a vevők, a magánépíttetők részéről is. Még azokat a forrásaikat sem fektetik be, vagyis nem kezdik el a munkákat, amelyek megvannak, rendelkezésükre állnak. Mindezeken túl talán az jelent még ennél is nagyobb gondot, hogy az élénkülés jeleit sem lehet látni. Ilyen helyzetben nélkülözhetetlen lenne a kormányzati segítség. Európai forrás felhasználásával szociális és bérlakásépítés azonnali beindítása lendíthetné fel a piacot.

Az építőipar és az alapanyaggyártás jobban kitett a globális válság hatásainak, mint az autóipar - vélekedett. Ez pedig azért is súlyos gond, mert a honi építőipari vertikumban mintegy 150 ezer ember dolgozik. A szövetség elnöke úgy nyilatkozott: bízunk benne, hogy a Construma valami élénkülést hoz a piacon.

A magyar állam, az OTP Bank és a FHB Jelzálogbank a múlt héten aláírt megállapodásával kapcsolatban - amelynek révén a magyar állam a bankok hitelezési aktivitását igyekszik fokozni - kifejtette: ez nagyon fontos segítség lehet. Különösen ez utóbbi pénzintézet esetében igaz ez, hiszen az FHB az államtól kapott kölcsönt kifejezetten lakáshitelezésre fordítaná. - Belátták a döntéshozók, hogy szükséges forrást biztosítani a piac számára - kommentálta Kató Aladár a megegyezést.

- Az átfogó és hosszú távú eredményekhez azonban ez aligha elegendő. Az építőipar tartós emelkedéséhez nélkülözhetetlen lenne - hangsúlyozta a szövetség elnöke - a hatékony szociális bérlakásprogram elindítása mellett egy átgondolt, állami segítségnyújtásra is az építő- és az építőanyag-ipar számára. Amennyiben ez elmarad, akkor olyan fejleményekkel kell számolni, ami itt-ott már most is jellemző: vagyis a gyártók a forgalom fenntartása érdekében önköltségi ár alatt értékesítenek a gyenge kereslet miatt. Hasonlókról számolt be több kisebb Tüzép-telep vezetője. Szerintük több forgalmazó is a beszerzési ár alatt értékesít, abban a reményben, hogy az év végi forgalom után kapott bónuszokból addigi veszteségeiket ellensúlyozni tudják.

Az árakról Kató Aladár megjegyezte: az év folyamán szükség lenne áremelésre, ám most nem erről szól a történet. Ezeket a lépéseket idén aligha lehet majd megtenni. Éppen ezért akinek lesznek forrásai, az fennmaradhat, míg sokan áldozatai lesznek a mostani gazdasági krízisnek. Szerinte a tetőcserepeknél valamivel jobb a helyzet, mint a tégláknál. Itt a felújításra vásárolt anyagok aránya jelentősebb, ezért az előzetes adatok alapján úgy látják, a rendelésállomány visszaesése 40 százalék körüli.

A kereslet hasonló mértékű visszaeséséről számoltak be a Bauer Kft. részéről is. A cég képviselői úgy látják, új munkák alig-alig indulnak, azok vásárolnak, akiknek a kivitelezési munkái a korábban indult projektek révén eddig elhúzódtak. A Tondach vezérigazgatója ehhez hozzátette, hogy az egy vásárlásra jutó költés nem esett viszsza. Ennek elsősorban az az oka, hogy ma már a gyártók rendszereket kínálnak az építkezéshez, ezeknek az elemeit, egységeit pedig mind be kell építeni, ha hatékony és hosszan tartó eredményt szeretne az építtető, vagyis a spórolásra - ezen a területen - nem sok lehetőség van.

- Az, hogy a vevők a teljes rendszert vinnék el, sajnos nem mindig igaz - fűzte az előzőekhez Bitter Tamás, az országban 18 építőipari alapanyag-forgalmazó telepet működtető Tüzépker Zrt. marketingmenedzsere. - Ennek azonban nem mindig a vevők az okai - tette hozzá. Ők még "képezhetőek", s ma már sokkal felkészültebbek, mint 5-6 évvel ezelőtt. - Sokkal nagyobb gond, hogy a hazai kivitelezők egy része nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel. Ennek következménye, hogy tanácsaikra nem vesznek meg minden részelemet a megbízóik, mondván, a kívánt hatékonyság úgy is biztosítható. Ezeknek a tanácsoknak rendszerint csalódás a vége. - Bitter Tamás a piac fejleményeivel kapcsolatban kiemelte, hogy valóban érzékelhető a piacon a visszaesés, de ezt egyelőre korai teljes mértékben alapul venni. Már csak azért is, mert az építőipar számára az időjárás nem volt kedvező az utóbbi hónapokban, alapvetően hideg volt. Tapasztalataik szerint különösen a lakossági építtetők várnak ki, halogatják beruházásaikat. Az utóbbi hónapok fejleményeiből az szűrhető le, hogy a forgalomcsökkenés leginkább azokat az alapanyagokat érinti, amelyeket elsősorban új ingatlanok kivitelezésekor használnak. A felújításokhoz is alkalmazott eszközök, így például a homlokzati hőszigetelők piaca kevésbé esett vissza.

Az a feltételezés, hogy a válság hatására a korábbinál is árérzékenyebbé váltak volna a vásárlók, nem fedi a valóságot. Jó két éve már érezhető az építőipar nehéz helyzete, s eközben egészen magas szintre szökött az építtetők ilyen irányú figyelme. A tapasztalatok szerint ez odáig fajult, hogy milliós tételek esetében 10-20 ezer forintos árkülönbség miatt is hajlandóak voltak máshova menni a kivitelezők. (Ráadásul ma már ott tartanak a honi gyárak is, hogy akár egyetlen családi ház építésekor is hajlandóak a korábban ipari megrendelőknek fenntartott kedvezményeket megadni.) Ezt a helyzetet pedig már a gazdasági krízis sem tudta tovább élezni - fejtegette a marketingmenedzser.

- Ebben a helyzetben az is igaz, hogy felelősen gazdálkodó telep nem engedheti meg magának, hogy hatalmas készleteket halmozzon föl. Ennek több oka is van. Ez egyrészt a forint/euró árfolyammal magyarázható - világított rá. Az utóbbi időszakban tapasztalt hektikus árfolyammozgások mellett ha valaki nagy tételeket spájzolna be, nagyon könynyen súlyos veszteségeket halmozhatna föl. Az építőipari alapanyagok nagy része ugyanis külföldről származik, elég csak egy komolyabb megrendelést adni az importőrnek egy gyenge forintjegyzés mellett, és máris csak veszteséggel értékesíthető az áru, ha időközben a magyar deviza erősödésnek indul. Ennek nagyon nagy a kockázata. A másik tényező, hogy az üzemek nem a Tüzép-telepekre szállítják az árut, hanem közvetlenül a megrendelőkhöz. Ezzel is takarékoskodni szeretnének a cégek. Így valóban fölösleges nagy készleteket felhalmozni. A meglévő árualap leginkább az azonnali, kisebb tételek kiszolgálását segíti.

Egyedi termékek iránt van kereslet

A jelentősen zsugorodó piacon is vannak ugyanakkor, akik egyelőre viszonylag jól vészelték át az eddigi történéseket. A mintegy 40 főt alkalmazó faablakokat és -ajtókat készítő Kéry Nyílászáró Kft. vezérigazgatója elmondta: a nagyobb hozzáadott értékű, igényesebb nyílászárók iránt egyelőre van kereslet. - A válság minket kevéssé érint - tette hozzá Kéry Balázs. Visszaesés az ajánlatkérések számában nem nagyon van, az viszont igaz, hogy a szerződések aláírásáig eljutni már munkásabb feladat, mint például tavaly júniusban. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy a kisebb üzemek sokkal rugalmasabbak, így egy-egy megrendelés esetén könnyen tudnak alkalmazkodni a kívánt mérethez, az egyéni igényekhez. A nagy multinacionális vállalatoknál ez sokkal nehézkesebb, mivel ők jellemzően sorozatgyártásban, standard méretekkel dolgoznak. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy azok, akik fa nyílászárókat keresnek, már jellemzően nem az első lakásukat építik, és a forrásaik is nagyobbak. Ebben a piaci szegmensben is van azonban változás a gazdasági krízis óta. A vevők leginkább a kültéri nyílászárókra fordítanak nagyobb figyelmet, itt az elvárásaik magasabbak, különösen fontos számukra a jó hőszigetelés. Ezzel szemben a beltéri ajtókra, ablakokra jó ideje már kevesebbet szánnak. Ezeknek a kisebb gyártóknak az euróárfolyam súlyos problémákat okoz. Az alapanyagok szinte kivétel nélkül a külpiacról érkeznek, így egy rossz ütemben megrendelt szállítmányon nagyon komoly pénzeket lehet veszíteni. Egy biztos: a magasabb árért a vevők komoly pluszszolgáltatásokat is igényelnek. Így a Kéry Kft. 10 éves garanciát ad, ráadásul ezen időszak alatt a karbantartást is elvégzik. A vezérigazgató szerint csak így lehet esélyük a talpon maradásra. (Á. A.)

Készül az ajtó a Kéry Nyílászáró csákvári üzemében
Készül az ajtó a Kéry Nyílászáró csákvári üzemében
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.