Elszakadt a magyar Levi's
Március elején jelentették be a Levi Strauss képviselői, hogy bezárják az 1988 óta működő, 549 főt foglalkoztató kiskunhalasi gyárat. Várnai László, a 30 ezer lakosú város MSZP-s polgármestere szerint a cég vezetői mindenkit kész helyzet elé állítottak. - A brüsszeli központ képviselői azon a napon délután háromkor közölték a helyi menedzsmenttel, fél négykor a dolgozókkal, négy órakor a munkaügyi központtal, fél ötkor pedig a város vezetőivel, hogy véglegesen bezárják a gyárat.
Amikor megkérdeztem, tudnánk-e valamit segíteni, hiszen van mód kormányzati támogatásra, azt felelték: nem tárgyalni jöttek, hanem bejelenteni, hogy bezár a gyár. Összesen tíz percig tartott az egész - mondta a polgármester. Aztán úgy folytatta: - Van egy válságkommunikációval megbízott pr-cég, mi is annak megbízottjához, Torba Tamáshoz fordulhattunk telefonon a kérdéseinkkel, a válságkommunikátor azonban nem ad érdemi válaszokat. Nem vonták be a várost a munkavállalók és a cég közötti tárgyalásba sem, pedig a tömeges állásvesztés következményei a várost is sújtani fogják. Közmunkán képtelenség elhelyezni ennyi embert, és ha elfogy a végkielégítés, akkor a vásárlóerő csökkenése miatt a helyi kereskedelem és szolgáltatás is nehéz helyzetbe kerül. Egész családok dolgoztak a Levi'snél, tele hitelekkel - még nem is tudják pontosan fölfogni, milyen helyzetbe juthatnak.
Torba Tamás, a Komplett Kommunikációs Ügynökség munkatársa szerint azért nem vonták be az önkormányzat képviselőit a tárgyalásokba, mert a város nem tulajdonos a cégben. A dolgozók nem azért nem nyilatkoznak, mert félnek, hanem, mert nem érdekük, hogy nyilvánosságra hozzák a követeléseiket. Más forrásból azonban azt hallottuk: a dolgozóknak kiadták, hogy senkinek ne beszéljenek a cég belső ügyeiről, mert elveszíthetik azt a pénzt, amelyet a Levi's a törvényesen kötelező összegen felül ajánlott, ha nem lázonganak, és békésen végigdolgozzák a bezárásig hátralévő időt.
A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Hernádvölgyi Andrea részt vett a tárgyalások első fordulójában. Érdeklődésünkre kijelentette: sem a nyilvánosságnak, sem az önkormányzatnak nincs köze az üzemi tanács és a vezetés közötti tárgyalásokhoz. Szerinte a Levi's munkavállalói sokkal jobban járnak, mint hasonló esetekben szokás, mert a törvényes járandóságuknál valamivel többet fizet nekik a cég.
Várnai szerint a Levi's vezetői megtévesztették a dolgozókat: január elején még fejlesztést és béremelést helyeztek kilátásba, miközben már megszületett a döntés a gyár bezárásáról. Sokan úgy vélik: az ott megszűnő gyártást továbbviszik valamelyik ázsiai országba.
Torba Tamás szerint azért éppen ezt a gyárat zárják be, mert éppen annyi megrendelés (évi 1,7 millió farmernadrág) esett ki a válság következtében, mint amennyit Kiskunhalason gyártottak. A halasi gyár egy volt vezetője azt mondta: a Levi's - más ruházati cégekhez hasonlóan - fokozatosan felszámolja a saját gyártást. Másokkal fog gyártatni, ott, ahol a magyarországinál gyengébb a munkavállalók érdekvédelme. Vagyis a Levi's is megszünteti a viszonylag védett, biztonságos munkahelyeket, amelyekről egyik, neve elhallgatását kérő kiskunhalasi varrónő így beszélt:
- A Levi'snél nagyon magas volt a követelmény, de aki teljesítette, azt megbecsülték. Aki elérte a 110 vagy a 120 százalékot, azt mindenki szeme láttára behívták az irodába, kapott egy diplomát és egy szál virágot. Itt a hétvége szabad volt, nem úgy, mint más varrodában, ahol, ha volt megrendelés, péntek hajnaltól vasárnap hajnalig egyfolytában dolgozni kellett, máskor meg nem volt munka. Jól fizettek, havi nettó 80-90 ezer forintot - ez itt nagyon nagy pénznek számít, és eddig biztosan megkaptuk.
Nem hozták nyilvánosságra, hogy távozáskor mennyi pluszpénzt adnak a dolgozóknak a kötelező járandóságon felül, de úgy tudjuk, másfél havi fizetést. Egy informátorunk úgy becsülte: odaadják a dolgozóknak azt a pénzt, amennyivel január eleje, a döntés óta romlott a forint árfolyama az euróhoz és a dollárhoz képest.
- Féltek, hogy majd tüntetünk meg sztrájkolunk, mint Nyugat-Európában szokás, hogy ne zárják be a gyárunkat - mondta a már idézett varrónő. - De mi fegyelmezetten tudomásul vettük, hogy nincs tovább. A gyár csak június végén áll le, májustól fokozatosan küldik el az embereket. Az utolsó napig mindenki dolgozik, ugyanolyan intenzíven és fegyelmezetten, mint eddig. Mi egyebet tehetnénk?
