Bajnai: Magyarországon 1998 óta nem volt lényeges modernizációs lépés Népszabadság - Szabó Bernadett Radikális lépéseket sürget, olyanokat, amelyek segítenek visszaállítani a Magyarországgal szembeni bizalmat. Tovább romlott a nemzetközi megítélésünk?
- Kívülről nézve sokkal nyilvánvalóbbak a problémáink és a lehetséges megoldások is. Egyre türelmetlenebbek az országot finanszírozó befektetők, úgy gondolják, hogy Magyarország 2000 óta tücsök módjára hegedült, és nem készült fel a nehéz időkre. Azt kérdezik, miért áltatjuk magunkat, hogy külföldi hitelekből lehet tartósan finanszírozni a teljesítményünket meghaladó költekezést. Azt várják, hogy határozott intézkedésekkel mutassuk meg, készek vagyunk változtatni a magatartásunkon.
- Készek vagyunk?
- Magyarországon 1998 óta nem volt lényeges modernizációs lépés. Nagyon kevesen dolgoznak és sokan élnek az állami újraelosztásból. A politikai pártok utóbbiak kegyeiért versengenek. Az ígérgetési licit odáig fajult, hogy fenntarthatatlanul sokat költünk az egyre kevesebb megtermelt növekedésből. Akkor tudunk fejlődni, kinőni az adósságainkat, ha levesszük a terhet azoknak a válláról, akik a fejlődés motorjai, a vállalkozásokról és a munkavállalókról. Költség- és adósságcsökkentő lépések kellenek.
- Addig is, amíg ezek nincsenek, uniós pénzből próbálják életben tartani a gazdaságot.
- Az egyik nem pótolja a másikat. Nem lehet csupán célzott támogatásokkal életben tartani egy gazdaságot. Adhatunk bármennyi közösségi forrást, ha annak segítségével a cégek versenyképtelen terhek mellett termelnek. Ha a piacgazdaság logikáját nézzük, torzító hatású, hogy az állam az adófizetők pénzét magánvállalkozóknak adja. Alapvetően attól kéne működnie a gazdaságnak, hogy megéri foglalkoztatni és termelni, mert nem nyomják agyon adókkal és túlzott bürokráciával a cégeket. A támogatás most arra jó, hogy csökkentsük a kisvállalkozások versenyhátrányát, és átvészeljük a válságot.
- A válság kirobbanása óta 30 ezren elveszítették az állásukat, és több tízezren jutnak erre a sorsra a közeljövőben.
- A válság legnagyobb kockázata, hogy szétverheti a foglalkoztatási hálót. A kormány 46 milliárd forint pályázati pénzt nevesített eddig, amit a munkahelyek megtartására szán. Százezer emberen akarunk ezzel segíteni. Az első hatmilliárd forintos pályázat lezárult, és már kiírtuk a következő tízmilliárd forint keretösszegre a felhívást. Ha ezek a hazai pénzek elfogynak, azonnal elővesszük a 30 milliárd forint uniós forrást. Nincs értelme párhuzamosan működtetni a pályázatokat.
- A hatmilliárd forint nagyjából hétezer munkahely megtartására elég a beérkezett pályázatok alapján. Nagyon gyorsan elfogyott a pénz. A második, tízmilliárd forintos lehetőséggel meg az a baj, hogy hosszadalmas hozzájutni a forráshoz.
- Az uniós felhívásoknál viszont olyan automatikus eljárásrendet dolgoztunk ki a kis- és középvállalkozásoknak, amelynek alapján 3-4 hét alatt döntés születik a támogatásról, s nagyjából ugyanennyi időn belül a szerződést is megkötjük velük. Éppúgy, ahogyan a technológiai fejlesztési pályázatoknál ez már évek óta működik. Nagyon gyors tempó. Egyvalami lassíthatja a folyamatot: a regionális munkaügyi központoknak érdemben meg kell nézniük a cégeket, hogy tényleg szükségük van-e a pénzre. Sok a trükközési szándék is.
- Készen állnak ezek a pályázatok, bármikor meg tudják jelentetni a felhívásokat?
- Igen.
- Ezek szerint a gyorsítás mégsem csak kommunikációs szinten létezik? Habár azoknak a kórházaknak, amelyek nyolc hónapja várnak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség döntésére a pályázatukról, ez nem jelent vigaszt.
- Azt állítani, hogy csak kommunikációs szinten gyorsítottuk az uniós pályázatok elbírálását, tényszerűen nem igaz. Nézze meg, melyek azok a beruházások, amelyek ezekben a hónapokban elindultak vagy elindulnak. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében eddig 20 ezer pályázat érkezett, ebből kilencezer nyertest kihirdettünk.
- Azok többségében kisebb összegű, vállalkozásoknak nyújtott támogatások. A nagy állami fejlesztések közül, amelyekről évek óta hallunk, nem sok lehet ebben a kilencezerben.
- Vannak benne milliárdos, sőt többmilliárdos támogatások, például amit járóbeteg-központok vagy egyetemek kaptak.
- Akkor tehát elégedett?
- Egyáltalán nem vagyok az. Magam is elképesztő, nonszensz, buta esetekkel, bürokratikus értelmezésekkel, indokolatlan lassúsággal találkozom. De az adott terhelés mellett a magyar közigazgatás, sőt az uniós átlag szervezettségét és színvonalát messze meghaladó teljesítményt nyújtanak a közösségi pénzek kezelői.
- A pályázók sem tökéletesek. Ha így lenne, nem fenyegetné őket: levelet írt az önkormányzatoknak, a kiemelt fejlesztések gazdáinak, és tisztességre, gyorsaságra kérte őket, különben bukják a támogatásokat.
- Minden hiba és selejt ellenére az unió éltanulói vagyunk az EU-pénzek lehívásában. Persze sokszor a pályázókkal is gond van, roszszul kidolgozott, hiánypótlásra okot adó dokumentációt adnak be, és gyakran több pénzt kérnek, mint amennyiből megvalósítható az elképzelésük. Az iskolafelújítási pályázatoknál is küldtem levelet valamennyi nyertesnek, hogy a törvényben előírt határidőt vegyék komolyan, mert nincs kivétel. Mindenki időre benyújtotta a pályázatát. Az is igaz, hogy döntő többségüknél hiánypótlást kell kérni. Egy másik levélben pedig azt írtuk meg mindenkinek, hogy csak a nyilvános közbeszerzéseket tartjuk elfogadhatónak.
- Ha azt látják, hogy a miniszter konzekvens, tényleg nem kap támogatást, aki nem a szabályok szerint játszik, bizonyára komolyabban veszik ezeket a leveleket. Az például hatásos volt, hogy nemrég több uniós projekt - például a budai Vár - nem kapta meg a remélt pénzt.
- Az országnak az az érdeke, hogy a pénzeket minél előbb felhasználják. Aki erre nem képes, az ne foglalja le mások elől. A budavári önkormányzat magatartása valahol szimbóluma a Fidesz politikájának: hároméves változtatási tilalmat rendeltek el arra, hogy rendbe tegyünk egy romhalmazt.
- A kormány válságkezelési lépései mellett is ilyen határozottan kiáll? Az eddigi lépések hatottak?
- A válság elején tartunk, az intézkedések is mostanában indultak. De az IMF-hitellel legalább időt nyertünk az érdemi cselekvésre.
- Hogyan használják fel ezt az időt?
- A globális válsággal a világon sehol, egyetlen kormány sem tud szembemenni vagy megállítani azt. Csak csökkenteni tudja a hatását. Ha Magyarország ezt meg akarja úszni, akkor most rövid időn belül még nagyon sokat kell tennie, további kiadás- és adócsökkentéssel beindítani a növekedést, és mielőbb bejutni az eurózóna biztonságába.
- Van elég politikai ereje a kormánynak keresztülvinni, következetesen megvalósítani a költség- és adósságcsökkentő terveit?
- Aki a parlamenti patkó bármely oldalán a hatalmi szempontokat a válságkezelés elé helyezi, az árt Magyarországnak. Ennek a felismerése adhat elegendő erőt.
- Mi van, ha mégsem, és a következő kormány felteszi a kezét, és azt mondja, nem én juttattam ide az országot?
- A válságot mindig annak kell kezelni, aki kormányon van. Ha nem teszi, majd ahelyett is jön egy következő.
- Nagyon úgy néz ki, hogy a jelenlegi kormány már ott tart, megadja magát. Úgy hallani, vannak miniszterek, akik azt mondják, a tárcájuknak dedikált keretekből nem tudják elvégezni a munkát, a miniszterelnökről pedig már külföldön is úgy beszélnek, mint aki inkább a múlt, mint a jövő.
- Vagy mi kezeljük a válságot, vagy a válság kezel minket. Lehet, hogy most kell hozni néhány olyan lépést, ami fájdalmat okoz, de annak révén elkerüljük a sokkal nagyobb problémákat. Ez a maga posztján a mindenkori kormánynak és az ellenzéknek is felelőssége. Mindenkinek fel kell hagynia az önámítással és a hitegetéssel, mert úgy nem lehet válságot kezelni.
- Mennyi időnk van?
- A lényegi kiigazítást jelentő törvényjavaslatokat még ebben a fél évben el kellene fogadtatni.
- Akárhova fordítja a fejét a kormány, ellenállásba ütközik. Párton belül, azon kívül. Mi a legrosszabb eset, ha a lépéseket nem tudják megvalósítani?
- Akkor már idén devizaválság lehetne Magyarországon, ami tartós társadalmi, gazdasági szétesést okozna. Ezt kell határozott cselekvéssel megakadályoznunk.
|
belépés |
segítség |
alkalmazások |
RSS |
előfizetés |
akciók
Nol.hu |
NolBlog |
NolTV |
Hírmátrix |
NolRandi
Címlap |
Belföld |
Külföld |
Gazdaság |
Kultúra |
Vélemény |
Sport |
Tud/Tech |
Noller |
Mozaik |
A Lap 
NolTwitter |
