Az építőipar egyike azoknak az ágazatoknak, amelyeket különösen súlyosan érint a gazdasági válság. A szektor évek óta padlón van, teljesítménye meredeken zuhan, most pedig mindenki igazán alaposan átgondolja, belefogjon-e egy építkezésbe, lakásfelújításba, és a cégek sem most kezdenek új irodaberuházásba.

A KSH legfrissebb adatai is ezt igazolják: 2008-ban 5,1 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene a 2007. évi 14,8 százalékos visszaesés után. Tavaly 10,6 százalékkal kevesebb épület készült el, mint egy évvel korábban, pedig 2007 már eleve fekete év volt az építőiparban. A visszaesés főként az ipari és raktárépületek, irodaépületek építésében következett be. Ha csak az előző év utolsó hónapját nézzük, még inkább megfigyelhetők a válságjelek: a vállalkozások december végi szerződésállományának értéke 22,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 35,9 százalékkal zuhant. Tavaly az év egészében 11,8 százalékkal alacsonyabb értékű szerződést kötöttek az építőiparban. A KSH szerint az ágazatot tavaly az út- és autópálya-építések, közműépítések, vasútvonal-korszerűsítések húzták ki a gödörből.

A bizottság elé kerülő anyag úgy fogalmaz: az ágazat legnagyobb problémája a megrendelésállomány visszaesése, a finanszírozási források beszűkülése, a lánctartozások kiterjedése és a feketefoglalkoztatás. Ezek rendbetételéhez az előterjesztő képviselők szerint minden rendelkezésre álló állami eszközt fel kell használni. Az intézkedéscsomag a többi között arra kéri a kormányt, gyorsítsa fel az uniós pénzekből megvalósuló fejlesztéseket, a pályázatok bírálati feltételeit igazítsa az ágazat sajátosságaihoz, az értékelésnél juttassa előnyhöz a minőségbiztosított cégeket, illetve maximalizálja a közösségi pénzből megvalósuló beruházások teljesítéséhez kapcsolódó garanciák mértékét. Az ágazat pénzhiányát garanciákkal, a kifizetések betartatásával, tőkeemeléssel próbálnák orvosolni. Javasolják, hogy a belső piacok élénkítése érdekében a forrás- átcsoportosításoknál az épület-felújításokat a kormány sorolja a sürgős feladatok közé, és a lakóépületek felújításához kapcsolódó áfát átmenetileg csökkentse öt százalékra, a felújítási költség 30-35 százalékát pedig tegye leírhatóvá a személyi jövedelemadóból, felső határ megjelölése nélkül.

A javaslat azt is indítványozza, hogy átmeneti időre és meghatározott értékű ingatlan esetében illetékmentesen lehessen első lakást venni, az építési telek illetékmentes beépítési határidejét pedig emeljék fel a jelenlegi négy évről.