Uniós eljárások a túlköltők ellen
Nyolc euróövezeti ország (Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Málta, Hollandia, Spanyolország) stabilitási jelentését és kilenc, még saját valutával rendelkező tagállam (Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Magyarország, Lettország, Lengyelország, Svédország és Nagy-Britannia) konvergenciaprogramját értékeli ma az Európai Bizottság. A testület tisztában van a pénzügyi és gazdasági válság hatásaival, de a stabilitási paktum előírásaival is, így pontosan tudja, hogy az uniós tagországok a nemzeti élénkítési csomagok révén érdemben lazították a költségvetési politikájukat. Ám a szerződések őreként kénytelen fellépni a túlköltekezők ellen, s az előírásokat rugalmasan értelmezve, a körülményeket is figyelembe véve rávenni ezeket az államokat, hogy amint lehetséges térjenek vissza az ésszerű gazdálkodás keretei közé, azaz szorítsák le a büdzsé hiányát a GDP-hez képest három százalék alá, s az államadósságot is mérsékeljék a GDP hatvan százaléka alá.
Ma hat ország kapja meg az első kötelező figyelmeztetést: Írország, Franciaország, Lettország, Spanyolország, Görögország és Málta. A legkirívóbb Írország, amely az idén 11 százalékos deficitet halmozhat fel, a lett és a spanyol hiány meghaladhatja a hat, a francia az öt százalékot. Magyarország évek óta a listán van, s csatlakozott hozzá Nagy-Britannia is, amely szintén hatalmas hiánnyal néz szembe.
Bizottsági források tegnap hangoztatták, hogy a válság akkor rontott rá az unióra, amikor túlzottdeficit-eljárással csak ez a két ország nézett szembe, az EU egésze tehát viszonylag jó költségvetési helyzetben kényszerült az állami kiadások növelésére a krízis hatásainak enyhítése reményében. Emlékeztettek arra is, hogy Magyarország esetében már korábban meghosszabbították a határidőt, hogy meddig kell teljesítenie a maastrichti és stabilitási kritériumokat. Miután Magyarország októberben 20 milliárd euró hitelt kapott a Nemzetközi Valutaalaptól, az Európai Uniótól és a Világbanktól, eleve egyeztette programját Brüsszellel is, így értesüléseink szerint a mai értékelés inkább kedvező felhangú lesz, s említést tesz Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfői bejelentéseiről, hogy a hosszú távú fellendülést a strukturális átalakítás alapozhatja meg.
Ám a nemzetközi hitel azt tükrözi: az utóbbi években megbomlott pénzügyi egyensúly rendkívül sérülékennyé tette az országot, amelynek nincs érdemi mozgástere, a deficitet három százalék alá kell mérsékelnie, s az államadósság szintjét is minél előbb hatvan százalék közelébe kell mérsékelnie. A ma közzéteendő jelentés ezt is erőteljesen hangsúlyozza majd. A 2006 nyarán 11 százalék feletti értéket elért magyar hiány a kora ősszel meghirdetett megszorító csomag nyomán 2008-ra megközelítette a három százalékot, s ebben az évben a terv szerint 2,6 százalékra esik.
Ami az uniós eljárást illeti, a hat országról szóló értékelés a tagállamok pénzügyi államtitkárait magába foglaló gazdasági és pénzügyi bizottság elé kerül, amely eldönti, az érintett kormányok költségvetési beszámolói valóban megfelelnek-e a valódi folyamatoknak, s a kérdést ajánlással visszautalja a bizottsághoz. Egyelőre az előző és az idei évről van szó, de például Németország úgy becsüli, hogy 2010-ben négy százalékra megy fel a költségvetési hiánya.
A jövő héten Olaszország, Litvánia, Luxemburg és Portugália kerül sorra, s a túlzottdeficit-eljárásba bevont államok száma ekkor tovább növekszik. Hat ország - Belgium, Románia, Ciprus, Szlovénia, Szlovákia és Ausztria - különböző okokból még nem küldte meg jelentését, de ha megteszi, bizonnyal további eljárások indulnak majd.
