Lassítósávba kanyarodott a mobiltender
A mobiltendert értékelő bizottság feladata sorrendbe állítani a pályázatokat, ám véleménye a gyakorlatban semmire sem kötelezi a végső sorrendről döntő Nemzeti Hírközlési Hatóságot. Úgy tudjuk, az eredményhirdetés még jó ideig várat magára, sőt, még az is elképzelhető, hogy senki sem nyer. A már piacon lévő mobilszolgáltatók - különböző vehemenciával, de egységbe forrva - azt állítják, hogy az előfizetők nemhogy nem látják majd az új szolgáltató érkezésének az előnyeit, de maga a vállalkozás beindítása is kockázatokat rejt. Viszont szerintük ők jó gazdái lennének a pályáztatott frekvenciáknak.
Más szakemberek ugyanakkor azt állítják, hogy Magyarországon még mintegy másfél millió emberrel lehetne bővíteni a mobilosok táborát, ám nem hagyományos üzleti modellt alkalmazva. A két legesélyesebbnek tartott pályázó, a Dreamcom és a Mobinet ilyen elképzeléssel állt elő. Nemcsak saját szolgáltatást nyújtanának, hanem más cégeknek átengedve az infrastruktúrát, virtuális szolgáltatók előtt is megnyitnák a piacra lépés lehetőségét. Így alapvetően más profilú, de jól csengő márkanévvel rendelkező cégek tudnák szélesíteni szolgáltatásaik körét. Ilyenek lehetnek a bankok, médiacégek vagy a kábeltévé-szolgáltatók is. Az egyik ilyen, a DigiTV maga is pályázott.
Az értékelési rendszer elvben színtiszta matematika, tehát a több fordulóban bekért viszontajánlatok ismeretében egyszerűen lehetne dönteni. Csakhogy egyes érdekcsoportok a tender eredménytelenné nyilvánítását próbálják elérni, és a versenyzők mögött is jelentős erők sorakoztak fel, különböző érvekkel befolyásolva mind a bizottság tagjait, mind a hatóság illetékeseit. Érdekes módon szinte mindannyian ugyanazzal érvelnek: azzal, hogy egy komolytalan versenyző a frekvenciák egy részének továbbértékesítésére is játszhat, és valójában nem érdekelt egy szolgáltatás elindításában.
A hatóság újabb és újabb információkat kér a versenyzőktől, hogy kiszűrje ennek a kockázatát, ám nem kizárt, hogy mégsem hirdetnek győztest. Ez esetben a piacélénkítés elmarad, s a hatóság kénytelen lesz verseny nélkül kiosztani a frekvenciákat - egy eredménytelen pályázat után pedig a jelenlegi szolgáltatók jó érvekkel tudják lejjebb alkudni a frekvenciák árát. Ha újabb pályázatot írnának ki, akkor sietniük kell. Ma a nyertes jó alkupozícióban van a megrendelésekért harcoló infrastruktúra-szállítókkal szemben (azaz ma nagyon olcsón lehet hálózatot építeni), ez azonban nem garantálható egy vagy két év múlva.