Átlagosan 2,9 százalékkal emelkedik januártól a lakosságot is magába foglaló „egyetemes” szolgáltatói áramár – közölte tegnap este az MTI-vel Molnár Csaba energetikai miniszter. (A lakossággal egy kalap alá esnek a kisfogyasztású cégek és a közintézmények is. Ezek együtt alkotják a „védett”, illetve „egyetemes szolgáltatási” kört.)
Délelőtt a hazai áram központi nagykereskedelmét végző állami Magyar Villamos Művek (MVM) még azt tette közzé, hogy a Magyar Energia Hivatal (MEH) határozata alapján neki viszont 7,6 százalékkal csökkentenie kell a lakosságot kiszolgáló áramcégeknek alkalmazandó tarifát. A „sötétedésre” időzített miniszteri nyilatkozat – amit tapasztalataink szerint teljes körű hírzárlat előzött meg – részint megerősíti a 7,6 százalékos nagykereskedelmi árcsökkenést, másutt viszont ugyane tételnek már csak 0,6 százalékos mérséklődéséről szól.

Nem ez az egyetlen formabontó elem a most bejelentett áramáremelés ügyében. Alapvetően igen furcsa drágulásról beszélni akkor, amikor a nemzetközi olajárak a harmadukra zuhantak, a környező országok – emeléskor oly sokszor hivatkozott – áramtőzsdéin is áresés tapasztalható. A mostani áremelkedés – a hivatalos indokolásokon túl – a hatósági és szabad árat, a versenyt és a monopolhelyzetet sajátosan vegyítő hazai árampiac szerkezetéből vezethető le – vélik megfigyelők.

A hivatalos magyarázatok leszögezik: a lakossági áramszámla két fő tételből áll, az áram „mint termék” és a szállítás díjából. Ezek megoszlása nagyjából fele-fele arányú. Korábban Horváth J. Ferenc, a MEH elnöke a Népszabadság szakkonferenciáján azt nyilatkozta, hogy a szállítási (szakszóval rendszerhasználati) díjak emelkednek, ami a számla egészére 3,5 százalékos áremelő hatást fejt ki. Az MVM-tarifacsökkenés a másik 50 százalékot jelentő áramdíjra vonatkozik. Kis fejszámolás alapján ez mintegy 3,8 százalékos árcsökkentő hatást gyakorol a végszámlára. Vagyis a két tétel januártól kiolthatta volna egymást. Arról, hogy ez miért nem következett be, ellentmondó háttér-információkat kaptunk. Egyesek szerint az MVM valójában először árat emelt januárra, és csak azt csökkentette most a hatóság, ám ezt a cégnél lapunknak cáfolták. A – bizonyára nem véletlenül tegnap délelőttre időzített – MVM-közlemény is reményét fejezi ki, hogy a nagykereskedelmi árcsökkenés haszna megjelenik a lakossági fogyasztóknál. (Ha ezzel a még nagyobb áremelést „sikerült” elkerülni, úgy ez teljesült.) A közlemény ugyanakkor szomorúan leszögezi, hogy a döntés 16 milliárd forinttal csökkenti az MVM nyereségét. (Ennyi lehetséges osztalékról mond le az állam.)

Az is felmerül: hova kerül az a többletbevétel, ami a csökkenő köztes árak és az emelkedő végfelhasználói árak között keletkezik? A miniszteri nyilatkozat azt állítja, hogy az áramszolgáltatók lakossági szolgáltatási haszonkulcsa nem változik. Ám szakértők szerint a növekvő rendszerhasználati díjakból szintén ezek a cégek részesülnek. Igaz, a kötelező jogi szétválasztás miatt nem közvetlenül, hanem tulajdonosi szinten. Ráadásul a tavaly megugrott nem lakossági áramárakon ugyanezen befektetők szabadpiaci kereskedői szintén tetemes hasznot értek el. Szakértők szerint a továbbra sem teljesen versengő „szabad” áramkereskedelmi piacon jövőre is hasonló nyereségek várhatóak. Ehhez képest a MEH a piaci helyzettel való visszaélésre utaló problémát egyelőre csak az MVM-nél talált.

Ezek után csak remélhető, hogy egyszer hozzánk is begyűrűzik majd a nemzetközi olajárzuhanás hatása. Ha már az áramkereskedelem szabályozása a jelek szerint nem képes az árakat ehhez idomítani.

Az energiahivatal, majd a miniszterelnök az év elején úgy tartotta: a tavaly kialakított (mégoly átláthatónak hirdetett) szabályok indokolatlanul emelték az áramárakat, túl nagy nyereséget eredményezve az MVM-nél. A MEH ezután egy újabb képlettel maximalizálta az MVM hasznát. Az azóta bekövetkezett olajárzuhanás, illetve egyéb piaci változások révén azonban kiderült, hogy a hatóság szerint még így is sok marad az MVM zsebében. A MEH most újra csavart egyet az áron, és úgy döntött, hogy túl sokat kér az állami cég.

Áthúzás az új gödi transzformátorállomáson