Ha a kormány a lapunk által korábban ismertetett javaslatot fogadta el, a kabinetnek jelentős kockázatokkal is számolnia kell. Az irat részint kiköti, hogy az újabb tízmilliárdos MFB-hitel, valamint az erre és a korábbi, 14 milliárdos MFB-kölcsönre nyújtandó kormánygarancia fejében a cég ingatlan és ingó vagyonára jelzálogjogot kell bejegyezni. Ám a hírek szerint már most valamennyi eszközön rajta van az eddigi finanszírozást végző MFB és az OTP jelzáloga. Bige szerint az OTP hiteleit már viszszafizették, ám az OTP ezzel nem ért egyet. Vagyis az eszközök egy részének jelzálogjogáról is per dönthet.

A kormány pénzügyi biztos kinevezését is szükségesnek tartja. Kérdés, a vagyonához és jogaihoz eddig mereven ragaszkodó Bige László mellett milyen jogosítványok illetik majd meg a biztost, és mennyire működnek majd együtt a cég továbbélése szempontjából elengedhetetlen összhangban.

A harmadik biztosíték, hogy a cég részvényeinek 76 százalékát letétbe kellene helyezni. Ha a Nitrogénművek nem fizetne, az állami garancia lehívásával egy időben a részvények is átszállnának az államra. Ám a részvények 50 százalékának tulajdonjogáról komoly jogvita zajlik. Rozsnyói György vállalkozó ugyanis egy ő és Bige által szignált előszerződés alapján magáénak tudná a cég felét. Bige ezt nem ismeri el. Vagyis alapesetben csak a cég 50 százaléka szállhatna át az államra permentesen. (Nemrég még ezen is OTP-jelzálogjog volt, de azóta ez megszűnt.) Szakértők szerint a jogvitás 50 százalék több mint fele is átkerülhet az államhoz Rozsnyói hozzájárulása nélkül, de erről egy újabb per is következhet. Abban az esetben, ha a "vevő" (jelen esetben az állam) bizonyítani tudná, hogy jóhiszeműen vette át a részvényeket, Rozsnyói rajta nem kérhet számon semmit. Ám ebben az esetben kérdéses lehet az állam jóhiszeműsége, hiszen tud a jogvitáról.

A mostani kormányhatározathoz szükség lehetett a kormánnyal jó viszonyt ápoló Bige előzetes rábólintására is. A vállalkozó lapunknak továbbra sem kíván nyilatkozni.

A Nitrogénművek bejárata. Jön a pénz