A háromszor húszszázalékos klímacsomag tegnap simán átment az Európai Parlamenten. Az állam- és kormányfők kiélezett vita után múlt pénteken egyeztek meg egyhangú döntésre jutva, s ezt követően a törvényhozás elé került a szöveg. A frakciók már szombaton jelezték, támogatják a károsanyag-kibocsátás csökkentését, a megújuló erőforrások részarányának növelését és az energiatakarékosságot. A vitában és a szavazás után megszólalók zöme történelmi alkuról beszélt, amelynek nyomán Európa példát mutat a világnak a globális felmelegedés elleni harcból, de sokan fenntartásokat hangoztattak. Többek között magyar képviselők is, hiszen a kormányzat nehezményezte, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pedig határozottan szóvá is tette a múlt héten, hogy a kibocsátásmérséklés báziséve 1990 helyett 2005 lett, s így Magyarország éppen azt a teljesítményét nem számíthatja be, amikor a nehézipar megszűnése miatt 30 százalékkal kevesebb szén-dioxid jutott a levegőbe.

A néppárti Gyürk András úgy fogalmazott, hogy az EU immár tevőlegesen is elkötelezte magát az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett. A hosszú hónapok alatt tető alá hozott intézményközi megállapodás azonban hátrányosan érintheti az új tagországokat, köztük Magyarországot. Hozzátette: az éghajlatvédelmi kompromisszum sajnálatos módon újra az uniós kettős mérce meglétére hívja fel a figyelmet. Gyürk András úgy véli, a magyar kormány nem lobbizott hatékonyan az említett hátrányok mérséklése érdekében.

Hegyi Gyula szocialista európai képviselő ugyanakkor örömmel nyugtázta, hogy mindenki elfogadta azt a módosító indítványt, amely a távfűtésnek szabad kvótát ad, mentesítve a közösségi fűtést a klímaadó alól.

A Greenpeace és a WWF kiábrándultan nyilatkozott, mondván, a kedvezményekkel felvizezett megállapodás nyomán egyáltalán nem biztos, hogy az egyébként sem túl ambiciózus húszszázalékos cél megvalósul.